1992. augusztus 26.
(Görögország, Simi szigete, Panormiti1253)
(Odautaztam, hogy négy napot töltsek e kis szigeten és Panormitiben. Csak néhány ház veszi körül a kimagasló monostort és a Szent Mihály templomot. Ezüsttel borított ikonja ember nagyságú. Csodatévő ez az ikon. Hívást éreztem, ezért elmentem oda imádkozni, és Szent Mihály közbenjárását kértem.
Mielőtt Panormitibe indultam, reggel 8 órakor Jézus álmomban eljött hozzám. Nem engedte meg, hogy Rá tekintsek. Azt akarta, hogy csak érezzem Jelenlétét. Jobb oldalamon állt, és bal Karját vállamra tette. Azonnal megéreztem Istennek meleg, vigasztaló védelmét. Felvidult a lelkem! Megengedte, hogy megérintsem bal Kezét, amely vállamon nyugodott. Éreztem minden egyes ujját. Azután megengedte, hogy bal kezemmel megérintsem Szívét, a szakállát és Szent Arcának egy részét. E pillanatok lelkemet leírhatatlan vigasztalással, békével, örömmel és biztonsággal töltötték el. Nem volt szükséges, hogy szóljon. Közeli jelenléte mindent elmondott nekem. ÉN VAGYOK velem van!)
(Ugyanaznap később:)
Az Én Békémet adom neked.
Légy olyan türelmes, mint Én! Az Atya szeret téged, és Ő bízta rád ezt a küldetést. Ne gondold, hogy nem ismerem súlyát! Jegyesed vagyok, aki gondoskodik rólad,1254 megvigasztal és hűséges marad hozzád. Az Atya írótáblája vagy, és erre a táblára van ráírva a mi Szeretet-himnuszunk. Ne gondold, hogy a Magasságbeli nem tudja, miképpen vigye véghez Tervét néped körében!1255 Tűzzel fog visszatérni Szőlőskertjébe, felmond a bérlőknek, akik ingyen kapták meg Szőlőskertjét, és másoknak adja, mert nem gondozták és pusztasággá tették. Éveken keresztül próbáltam figyelmeztetni őket. Elküldtem hozzájuk szolgáimat, de mindegyiket megölték.1256 Ma őszintén mondom nektek: „A kő, amit az építők elvetettek, szegletkővé vált.”1257 Ma a Kegyelem Szentlelke a szegletkő, és aki erre a kőre esik, darabokra hull, aki rá esik, megsemmisül.
Komoly figyelmeztetéseket adtam mindnyájatoknak. Ne tegyetek próbára többé, te pedig leányom, ne csodálkozz néped vonakodása miatt! Egyik prófétát sem fogadják el saját hazájában. Ha szívesen fogadnák, akkor ma nem lennének ellenségeid csupán azért, mert megmondtad nekik az igazságot.
Jöjj, megáldalak, és megáldom társaidat is.
