2003. február – április
(Jézus Krisztus vette át a szót…)
Igen, Vassula, a te szelíd Urad és Megváltód megszabadított téged. A Mi tanításunk1 nem különbözik egymástól. Egyetértésben mondjuk: fedezz fel Engem, a te Istenedet! Fedezz fel Minket a szív tisztaságában! Teremtésem számára van olyan fontos mondanivalóm, ami széppé tehetné őt.
Nem sokan értik a Szent és osztatlan Háromságot, mindazonáltal Mi egy Lényeg, egy Hatalom és egy Tudás, egyetlen Isten vagyunk… és szabadon közölhetjük magunkat minden lélekkel és minden időben. Az Atya, Én és a Szentlélek, Mi hárman úgy szállunk alá, mint három Tanú, hogy megismételjük Szavunkat és átneveljünk benneteket, hogy igaz életet éljetek Mibennünk.
Miként az Atya már megmagyarázta neked, Magasztos Szeretetünkben azért teremtettük szívedet, hogy viszonozd Nekünk ezt a Szeretetet. Szíved kezdettől fogva csak a Mi Jelenlétünkkel van eltelve. Oly elmondhatatlan módon van megteremtve, hogy képes legyen befogadni Jelenlétünk egész Magasztos Szeretetét és Édességét. Ha azonban a tövisek és a tüskés bokrok keresztülszúrják, lyukas ciszternához hasonlóan elveszíti tartalmát. A világi aggodalmak és a gazdagság csábítása jelentik azokat a töviseket, amelyek képesek átszúrni a szívet és elapaszthatják az Életadó Forrást.
Uram, Te voltál számomra
kinyilatkoztatásod Kapuja,
és így jól elrejtettél Magadban engem.
Testté lettél nagy Szeretetedben
és közöttünk maradtál.
Mondd, Uram, mit tegyünk,
hogy Téged el ne veszítsünk?
Miként tarthat meg Téged
szívében az ember úgy,
hogy e méreggel és kísértésekkel telt
viharos világban el ne veszítsen?
Mert úgy tűnik, nagy kockázatot vállal,
aki nem becsül Téged
a kezdetektől fogva kellően,
és Szent Nevedet
sem magasztalja kellően,
nem fél és nem szeret Téged úgy,
ahogy Te szeretsz minket.
Közülünk sokan lesznek vesztesek akkor.
Uram, nem ez az igazság?
Mondd meg nekem, Uram,
mi a titka annak,
hogy lyukas edénnyé ne váljunk,
és van-e mód a baj gyógyítására,
ha egyszer megtörtént?
Embernek ez lehetetlen, de Istennek minden lehetséges.2
Mert mindenki egyaránt megkapja a szabad akarat ajándékát. Aki fél Engem, készségesen elfogadja a feddést és nem veszít el Engem. Akik Engem keresnek, azokat Én táplálom, és el fognak telni. Szeretet az Isten Lelke, általa kapjátok meg Világosságomat, ami megvilágosítja szíveteket. Akik igazán és őszintén küzdenek azért, hogy részesüljenek Kegyelmemben, azok közömbösek tudnak maradni a világ csábításaival szemben, és nem veszítik el szívük emelkedettségét. Ha azonban valaki megtorpan és a világ gazdagságára figyelve szóba áll a Kísértéssel, az a világban marad, és azt eltapossa a bűn pora.
Mondottam, hogy Atyám, Én és a Szentlélek eljövünk és azzal a lélekkel maradunk, aki szeret Engem és megtartja Parancsolataimat. Jelenlétem teljesen betölti ezeket a szíveket, és azon a Világosságon keresztül, amit Mi árasztunk beléjük, eljutnak Személyem Isteni Megismerésére. Ez a szeretetteljes Megismerés vezeti lábukat a Menyegzős Szobába, ahol Én, a Vőlegényük várok rájuk, hogy háborítatlan békének örvendjünk…
Minden lélek eljuthat Szeretetem magasságaiba. Minden lélek kapott meghívást a Velem való Isteni egyesülésre. Vajon miért beszélek veletek a ti időtökben? Miért illatosítom meg Isteni Ódámmal e nemzedéket? Miért szólok hozzátok költeményekben és a hit által? Miért szálltam alá a sötét tájakra, hogy közöttetek legyek? Miért árasztom rátok elérhetetlen világosságom sugarait? Miért látogatom meg a temetőket és miért nyitom fel a sírokat a halottakat keresve? Miért hívlak meg benneteket Isteni egyesülésre és lelki házasságra?
Megmondom, miért: Még ha „kárt szenvedtetek” is, Vassula, ahogy mondtad, maradt remény a jóvátételre. Éppen erről van szó. Eljövök, hogy megmentsem a bűnöst. És ahogy előbb is mondtam: Embernek ez lehetetlen, de Istennek minden lehetséges.3 Más szavakkal, végtelen gazdag vagyok a Kegyelmekben, és ti a Kegyelem által menekülhettek meg. Nem kívánom a bűnös halálát. Én vagyok a Feltámadás, és azt kívánom, hogy az Én Világosságomban éljetek. Azért szállok le a földre ezen az Ódán és más eszközökön keresztül is, hogy életre keltselek benneteket, akik nem bántátok, hogy a Kegyelem állapotából a sírba estek, és most a bűn miatt ott fekszetek oszlófélben milliószámra…
Végtelen könyörületemben ezt mondtam a Mennyek Udvaraiban: „Nem akarom vég nélkül és örökké a bűnösök halálát látni és miattuk bánkódni, hanem azt kívánom, hogy forduljanak vissza Hozzám és éljenek.” A magasságokból hatalmas temetőt láttam, és a feloszló testek szaga az egész világmindenségben érezhető volt… A világot hanyatlásában sötétség veszi körül, elnyelte a homály, vajon továbbra is végig kell-e néznem, amint fiaim és örököseim egymásután rabszolgasorban halnak meg? Meddig kell még néznem, amint Saját házam népét szétszakítják és megosztják? Valóban ideje, hogy különválasszuk a konkolyt a búzától! Esküt tettem akkor és így szóltam:
„Szentlelkem hatalma által megadom nekik a Kegyelmet, hogy megerősödjön rejtett énjük és válaszolni tudjanak kegyelemteljes Hívásomra, úgy hogy Énbennem éljenek, Én pedig őbennük a hit által. Akkor a szeretetben elültetve és a szeretetre épülve életre kelnek, hogy elnyerjék az Én tökéletes teljességemet.”
Eképpen válaszoltam kérdésedre, Vassula. Végtelen Irgalmamban így szóltam: „Világosságot árasztok erre az esztelen teremtésre, hogy megvilágosítsam lelküket és lelki forradalommal megújítsam őket. Én Magam segítem őket önmaguk és lelkük megújítására, megmutatom nekik egyenként az igazság értékét és szentségét. Szívemben ég a vágy, hogy mindenkit megmentsek. Nem fordítom el Arcomat, hanem tanítani fogom mindegyiket és átnevelem őket.
Igen, a menny és a föld Ura valóban lángra fogja gyújtani Szeretetével ezt a földet. Elmegyek és meglátogatom tékozló fiaimat és visszahívom őket Magamhoz, emlékeztetem az Isteni jóság óceánjára és figyelmeztetem őket, hogy helyezzék Belém bizalmukat. Nagy gyengédséggel fogom őket tanítani, hogy tegyék a jót és többé ne adják át magukat a bűnnek. Édességgel fogom átnevelni őket, újból elismétlem Szavamat számukra az ő szótáruk4 szerint, hogy még biztosabban elérjem őket.
Más szavakkal, az Isteni Bölcsesség alkalmazkodni fog az ő képességükhöz. Megértetem Magam elszegényedett lelkükkel, megadom nekik a megmenekülés lehetőségét bűneik megbocsátása által. És Én mint felkelő Nap világosságot árasztok szívükbe. Elültetem őket a Szívembe, ahol kivirágoznak és örömmel mondják:
’Mily nagyok a Te jeleid, Mester!
Milyen sokfélék és hatalmasok csodáid!
Te, a Mindenható és csodálatos Isten,
aki rám ragyogtattad Arcodat
és kegyes voltál hozzám,
Saját Magaddal ékesítetted fel lelkemet.
Dicsérjük és áldjuk Nevedet!’
És Én örömömben így válaszolok: ‘Kedvesem, mostantól fogva benned lakozom, te pedig Énbennem, a te Istenedben.’
Az angyalok akkor egy hangon fogják énekelni: ’Isten Birtoka5 végtelenül nagy. Ő a mi Istenünk. Senki sem hasonlítható Hozzá. Örököseit mint isteneket vezeti Lakhelyére. Mint királyi hercegeket a dicsőségbe, visszaviszi őket nagy örvendezéssel Országába. Csodálatos vagy, nincs vetélytársad! Tisztelje és félje Őt az egész föld, mert Ő a mi Istenünk és Királyunk!’
Igen, ezeket a nemes Ódákat eléneklik majd ennek és az ezt követő generációknak, hogy kövessék. Szívem elérzékenyül, míg ezt az Ódát énekelem, mert tele vagyok szeretettel irántatok…”
6Szívem mirhája, írd le Szavaimat, mialatt Rám nézel… Ugyanúgy mondom Én is, ahogy Atyám mondta neked: nem használok merev kifejezéseket, amikor beszélek, ez nem a Mi beszédmódunk, a szenteket és a vértanúkat sem ilyen módon neveljük, erény és hit a Mi édes beszélgetésünk nyelve veled. Nincs kard az oldalamon, amikor Ódámmal megszólítalak, hanem méz van a nyelvem alatt. Csodálatos megjelenésem a ti sötét nemzedéketekben olyan, mint a Nap, amely sohasem nyugszik le. Mennyei Udvarom világosságomat szüntelenül félelemmel, ugyanakkor elragadtatással szemléli.
– Boldogok, akik megtisztítják magukat és megengedik, hogy Karjaimba zárjam őket, mert maguk is világossággá válnak.
– Boldogok, akik Világosságom által elnyerik a Bölcsességet, mert ők megkapják a Tudás kegyelmét.
– Boldogok, akik megkapják a Láng lángját, mert belépnek a megközelíthetetlen tűzbe és eggyé válnak Vele, de anélkül, hogy elégnének. Micsoda égő vágy fogja meggyújtani ezeket a lelkeket, hogy Tanításommal és Szeretetem Törvényével lángra lobbantsák az egész világot!
– Boldogok, akiknek bár elszegényedett a lelkük, van fülük, hogy meghalljanak Engem, mert ők is megkapják a mennyei világosságot értelmükbe, hogy az Én szabályaimat kövessék. Igen, boldogok, akik meghallják Szavamat és követik azt, mert teljesen be fogja borítani őket a leírhatatlan Világosság, és istenekké alakítja őket a részesedés által. Másképpen hogyan fogtok bejutni a Mennyországba? Illő ruházatot kell öltenetek, hogy az Atya felismerjen benneteket.
A Mennyországot királyi lakomához lehet hasonlítani, amelyet egy király adott fia esküvőjén, ahogy a példabeszédben7 mondottam nektek. Én, aki most beszélek, ugyanaz vagyok, mint aki akkor beszélt. A menyegzős lakoma elkészült, de akiket szeretettel meghívtak, azok nem akartak elmenni. Közülük sokan csak gúnyosan mosolyogtak a király meghívásán. Ez általános kísértés azok számára, akik úgy gondolják, hogy Érdekemben dolgoznak és ők is meghívottak, de nincs idejük arra, hogy válaszoljanak Meghívásomra. Valójában messze van Tőlem a lelkük. Kicsinyes vagy személyes ügyeik teljesen lefoglalják őket. Közönyükben mindenféle kifogást keresnek, nehogy meg kelljen mozdulniuk vagy meg kelljen válni kényelmüktől. Végül csak a nyomorúságosak, a lélekben szegények és azok maradnak, akik sohasem ismertek Engem vagy nem hallottak Rólam. Tőlük fogok dicséretet és tiszteletet kapni, mert ők azok a választottak, akik nem utasították vissza Meghívásomat úgy, mint az első vendégek vagy az az ember, aki egykedvűen ment be és nem törődött azzal, hogy illő ruhát öltsön. A király parancsot adott szolgáinak, hogy menjenek ki a keresztutakra a városban és hívjanak meg mindenkit, jókat és rosszakat egyaránt. Ők azok, akik nem voltak az Enyémek,8 és akiknek ezt fogom mondani: „Ti vagytok az Én embereim!” és nem azt, hogy „Ti nem vagytok az Enyéim, hanem a társadalom kivetettjei”. Az élő Isten fiainak és leányainak, Országom örököseinek fogom nevezni őket…
Lásd, Királyod jön hozzád angyalai kíséretében a ti sötét napjaitokban, hogy meghívjon menyegzős lakomájára. Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak… Akinek nincs menyegzős öltözete, aki lelkesedés és tisztelet hiányában nem törődött azzal, hogy magára öltse, nem jut be a Mennyországba.9
Bizony mondom nektek, ha nem öltötök Engem magatokra mint menyegzős ruhátokat, az Atya nem fog Engem felismerni bennetek…10 „Sokakat hazahozok az idegen országokból. Nem épül fal útjukat keresztezve. Angyalaim, Küszöböm őrei nyitnak számukra ösvényt és telehintik zafírral,11 hogy Hozzám vezessék őket…”
És te, aki így kiáltasz Hozzám: „Sírásók gyülekeznek ellenem, Uram, ments meg engem! Ellene akarok mondani a bűnnek és Veled szeretnék lenni a menyegzős ünnepen!” – ne keseredj el, te is meg leszel mentve, mert meg akarsz menekülni. A sírásókat pedig angyalaim fogják elűzni. Akkor angyalaim felemelnek téged fenségesen egy tündöklően fehér vásznon, és négy sarkát fogva átszelik az egeket, a magasságokba emelnek, hogy sebeidet12 égi balzsammal, mirha olajjal, fűszerekkel és lemosó vízzel ápolják.13 Mindez tisztulásodra történik, hogy tiszta légy, amikor Hozzám vezetnek téged. A lemosás és a bedörzsölés a leendő menyasszony szokásos felkészüléséhez tartozik. Minden leendő menyasszonynak szüksége van olyan időszakra, amelyben megtisztul, mielőtt angyalaim átkísérik a Menyegzős Szobába, hogy találkozzon Vőlegényével.
Angyalaim egészen a Küszöbig visznek, és amikor a Menyegzős Szoba előtt állsz, újból felvillan benned a múlt halvány emléke. Az az idő, amikor valóban bűnös voltál és megvetettél Engem. Az az idő, amikor nem mozdultál Hívásomra, hanem a világ szenvedélyeiért lelkesedtél. Most azonban, e pillanatban új élet vár rád. Teljes ragyogásba öltözve, szépségedben tündökölve, megtisztulva és megillatosítva, készen állsz arra, hogy belépj a Menyegzős szobába és találkozz Királyoddal. Nagy örömmel, remegve és epedve közeledsz a Menyegzős nyoszolya felé. Tekinteted akkor hirtelen Istenségemre esik. Bár még lefátyolozva látod Szent Arcomat, lelked megvilágosodik.
„Ó epedve várt Király,
milyen boldog vagyok,
hogy Felséged kegyelmében részesített
és meghívott,
hogy egybekeljek az Uralkodóval!”
Hangod himnuszt fog énekelni Nekem:
„Valóban boldogok azok, akiket meghívsz,
akik egybekelnek Veled
és tüzes ölelésedben
meglelik a Mennyországot!
Boldogok, akik Szent Arcodat simogatják
és Szíved közelében lelik
gyönyörűségüket!”
E szavaknál a Király, aki felülmúl minden angyali szépséget, halhatatlan ragyogásában hirtelen meglátja Magát benned, megrendítő látvány! Az Isteni Szeretettől lángolva jövendőbeli hitvese felé nyújtja kezét és Karja ölelésébe hívja, így szólva:
„Misztikus egyesülésünkhöz
felkínálom neked, kedvesem, zálogként
a Szentlélek Kenetét.”
Akkor feléd hajol, a Szívére von téged, fejedre helyezi ezt az Isteni, Királyi Koronát14 Szájának leírhatatlan csókjával együtt.
És beborított engem
a halhatatlanság ragyogásával…
Most az Én részemmé válsz, eggyé Velem. Feldíszítem tagjaidat Istenséggel és Világossággal, megronthatatlansággal és boldogsággal, hogy megfelelő légy Számomra, és illő légy Hozzám, a te Istenedhez és Királyodhoz.
A múlt világa akkor hirtelen mintha szelíden eltűnne belőled minden tartalmával együtt mindörökre. És egyetlen pillanat alatt kivirágzik szívedben az angyali erény, az Istenre való lelki, teljes, szent ráhagyatkozás, és ugyanúgy azonnal elnyered a lelki érzékenységet is, amelyhez közel áll a Boldogító Isten-látás. Attól fogva sokféle angyali erényből áll majd a koronád, mert ezeket kínálom fel neked adományként, hogy eljuss a tökéletességre. A Menyegzős Szoba kiváltságos illatában a mindenek felett álló Isten akkor egybefonódik és egy lesz veled, teljesen befogad téged Világosságába, amíg magad is világossággá nem válsz.
Szentlelkem oltalma alatt szájad az Én Szájam lesz, tagjaid az Én Tagjaim, szemed az Én Szemem, beszéded az Én Beszédem. Isteniek lesznek cselekedeteid és gondolataid is. Attól fogva Én fogom jóra késztetni egész fénylő lényedet és lelkedet. Ez lesz új életed kezdete Énbennem. Birtokolni foglak téged, te pedig birtokolni fogsz Engem. Vőlegényed után érzett vágyad sohasem lesz betöltve, és bár eltelsz az Isteni Szeretettel, szomjad mégis növekedni fog… Én leszek, kedvesem, a te misztikus Kelyhed, isteni Liturgiád, a szívedben lévő láng, tündöklő hozományod, fényességes Napod, Szentáldozásod, halhatatlan táplálékod. Én leszek Zsoltárod verse, a szemedben aranyló napfény, a te igazi menyegzős ruhád. A megnyugvásod és a pihenésed. Én leszek a te bensőséges, édes ölelésed és lelked illatos szellője.
Most, hogy a közelemben vagy, felemelheted Arcomról a fátylat, hogy szemléld Istenségemet. Minél tovább nézel Engem, annál inkább növekszik szereteted. Szinte megszakad a szíved, mert még jobban akar szeretni Engem. Irántam való szereteted szenvedéssé válik. Olyan szenvedéssé, amit tanuló napjaidban kínáltam fel neked eljegyzésünk alkalmával.15 A Szentlélek által beléd öntött erények, amelyek meghódítják szívedet, hogy csak Értem élj, növelni fogják szeretetedet, amíg szívedben gyógyíthatatlan sebbé nem válik ez a szeretet… Ez a mi felbonthatatlan lelki házasságunk jelképes ábrázolása. Egységünk jelképe. Boldogságunk jelképe. A mi tökéletes és Isteni egységünk jelképe. Annak a jelképe, hogy megízlelted az Életet.
Ó félelmetes misztérium!
Megváltás Misztériuma!
Szívem Lángoló Nyila!
Istent szemlélni annyit jelent,
mint még inkább vágyakozni
és szomjazni Isten után, mint valaha.
Ragyogó Világosságodban
úgy fénylik a lelkünk,
ahogy szétszórt gyémántokon csillan meg
a mennyei harmat fénye.
Ragyogó Világosság, amit szem nem lát,
érinthetetlen és felfoghatatlan,
mégis igaz a Saját valóságában!
Dicsőítelek és tisztellek Téged,
aki egyesíted magadban a teremtményeket,
hogy részesüljenek istenségedben,
és magadban részesítve istenekké tedd őket.
Megtestesülésedkor
megnyílt számunkra
az átistenülés kapuja.
Sebem ellenére boldogságban élek.
Igen, miután Szent Arcodról
felemeltem a fátylat és Rád néztem,
sebemmé és gyötrődésemmé lett
a Te Szépséged.
Misztériumaid hatalma páratlan
és nincs olyan szó,
amellyel le lehetne írni.
A szavak és a gondolatok
hamuvá válnak,
amit elsodor a legenyhébb fuvallat…
Mit jelent megérteni az Életet?
Az Istenben és Istennel eltöltött élet
annyi, mint megérteni az Életet.
Mily isteni ékszerekkel ajándékozod meg
menyasszonyodat, Uram,
és örülsz, miközben adod.
És miként lelkesedsz azért,
hogy mindenkivel tudasd új hódításodat!
Egykor azt mondtad, Istenem:
„Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet,
de a lelket nem tudják megölni.
Inkább attól féljetek,
aki a lelket meg a testet is
a pokolba taszíthatja.”
Igen, miért félnénk, ha már
a Te tulajdonod
és a Te birtokod vagyunk?
Ha ebben az isteni, lelki házasságban
Te birtokolod a lelket,
és a lélek birtokol Téged, Uram,
ki merne közeledni,
hogy megtörje ezt az egységet?
Erre még az egész pokol sem képes!
Örülök, hogy közel lehetek Istenhez,
és senki másra nem nézek a mennyben,
csak Őrá, akiben élek,
és aki énbennem lakozik…
Aki Velem egyesült, azt sokféle erény veszi körül. Ezekkel kerítem be gyönyörűséges kertemet és az angyali erénnyel, az Istenre való lelki, teljes, szent ráhagyatkozással pecsételem le, hogy elérje a tökéletességet. A Szent Isten, aki felülmúlja a mennyet és a földet, Kegyelmével segíthet nektek elérni ezt a szabadságot. Megszabadíthat a testi érzésektől és kísértésektől, halálra ítélve őket, megsemmisítheti ezeket a gonosz illatokat és átható világosságot adhat helyettük. Amikor már egyesültél Velem, fel fogom kínálni neked a test igazi szabadságát és oly kimondhatatlan módon kristályosítom ki lelkedet, hogy gyémántnak fogsz tűnni. Én, aki a mindenek felett álló Isten vagyok, beléd öntöm a kívánságot, hogy imádj Engem, a vágyakozást arra, hogy állandóan az Életben légy, és elárasszon téged az illatos világosság, hogy rád leheljem illatomat és így égve tartsam benned Lángomat. Most, kedvesem, hogy itt vagy mellettem, ragyogásomtól körülvéve, Dicsőségembe takarva Magamba oltottalak téged.
Uram, Te, aki a Szeretet vagy,
nem szűnsz meg ámulatba ejteni engem
választásod miatt,
hogy ilyen nagyságot
és nemes Ódát bíztál rám,
aki gyakran összetévesztem
a bal kezemet a jobbal!
Hogy tudtál ilyen Témákat rám bízni?
Hogyan is tagadhatnám,
hogy túlcsorduló Szereteted által
tanítasz és adsz tudást
minden megismerhetetlen Témáról nekem.
Magadba oltottál, hogy formát ölts
egy alkalmatlan lényben,16
és megígérted, hogy tökéletesíted azt a lényt,
és életre kel a holttest.
Akkor az a lény17 többé nem fogja szolgálni,
hanem meg fogja vetni
a világi gazdagságot,
mert felfedezte a leírhatatlan Országot
és Istent, aki Dicsőségbe öltözött.
Felfedezte a csodák Csodáját,
ezért harmatként hints meg Szavaiddal!
Veled összefonódva kivirágzom,
és kertté alakul bennem minden,
ami száraz volt.
Illatosítsd meg most Vőlegényedet, és Én eltöltöm kegyességgel lelkedet. Nap mint nap növeld szeretetedet! Tudasd mindenkivel ezt az alapvető igazságot:
„Az Úristen tudja, kik az Övéi,
és így megengedi,
hogy közelébe jussanak.”
Ők kapták a kegyelmet, hogy eljussanak az átistenülésre és isteni egységben megosszam velük menyegzős nyoszolyámat. Ők azok, akik arra vannak rendelve, hogy világossággá váljanak, mert odaadták Értem életüket és megengedték, hogy teljesen Magamba olvasszam őket. A Magasztos Vőlegény, akinek Szeretete okozta sebedet és szíved rabságát, azt kéri tőled, hogy viseld édességgel a Szeretet sebét, mert ez növeli buzgóságodat, hogy most még jobban óvd szívedet, nehogy kísértésbe ess.
Oltár! Vallomásod elbűvöl Engem, lelkes bátorságod, hogy megragadj, megtarts és ne hagyj elmenni Engem azért, hogy ráleheljek kertemre és elterjesszem illatomat köröskörül, arra ad okot, hogy megnöveljem sebedet. Azért van ez így, mert mézet és tejet fedeztél fel Nyelvem alatt? Vagy ruhám illata miatt? Vagy lehet, hogy azért, mert Isteni uralmam és hatalmam egyesíti a teremtményt a Teremtővel? Talán sugárzó, tiszta Világosságom az, ami Hozzám hoz téged, vágyódva, hogy megragadj és birtokba végy Engem?
Te Magad vagy szenvedésem ereje.
Nincs más megfelelő mód
annak leírására, hogy miért van ez így.
Láthatatlan Isten vagy,
mégis megragadhatlak
és birtokba vehetlek annak kockázata nélkül,
hogy megégek,
mivel Te Isteni Tűz is vagy.
Most, hogy megragadtalak
és erősen tartalak,
bizonyosan nem engedlek elmenni!
Nem engedem, hogy elmenj tőlem,
és azt sem, hogy elhagyj engem,
és egyedül maradjak ebben az életben.
Ó nem! Soha…
Bár tudom, hogy visszafoghatod
és gyengítheted Világosságodat,
mégis fogok Veled beszélgetni.
A csillagok és a hold fényénél
fogok beszélgetni Veled.
Mivel azonban az éjszaka igen rövid,
és a hajnalnak
mindenképpen el kell jönnie,
beszélgetni fogok Veled
a tündöklő Napfényben is!
Belőled gyűjtöm össze mirhámat,
mert Belőled táplálkozom
a méz és a tej italával.
Légy buzgó, kedvesem, hogy birtokolhass Engem! Dicsőséges viszonzást adok mindenkinek, akivel házasságra lépek. Szívemet örömmel egyesítem azokkal, aki őszintén akarják, és szeretettel meghívom őket a Velem való Isteni egyesülésre. Jelenlétem felülmúlja az értelmet, és még ha azt mondod is, Vassulám, hogy láthatatlan vagyok, Én tebenned lakozom. Elragadtatásban tartom szívedet, hogy megkaphassam kedvesemtől a legkülönlegesebb illatokat, és megismétlem, amit az Atya mondott egyszer neked: „Miként a tömjénnel telt füstölőt kinyújtott karral emelik magasra, úgy fogom Én is felemelni a szívedet és a magasban tartani, hogy kiáradhassanak belőle a ritka illatok, amelyek megillatosítanak Engem és az egész földet. Körül fog venni Engem édes illatod, örömet szerez Nekem és az egész mennynek. Örömöm oly nagy lesz, hogy menyegzős táncnak fogják tartani…”
És te, aki ezt az Ódát olvasod, keress buzgón Engem és emeld fel te is a fátylat Szent Arcomról a Menyegzős Szobában! Emeld fel a fátylat Szent Arcomról és tanuld meg szemlélni Szépségemet és vonzerőmet! Akkor mintegy elragadtatásban te is megölelsz Engem és beleolvadsz Világosságomba. Én fogok fényleni minden tagodban, és aki téged lát, képtelen lesz megkülönböztetni az egyik fényt a Másiktól… Nagy tudatossággal keress Engem, szomjazz a Szeretetre, kövess Engem, nyújtsd Felém a kezed! Kedvedért csökkentem a köztünk lévő távolságot és lehetővé teszem, hogy megtalálj Engem. Nem kívánod az Életet? Benned az Én Jelenlétem az Élet, ezért lépj be az Életbe! Én vagyok a Kapu, mely az Örök Életre vezet.
Én vagyok Titokzatos Kelyhed, amely életadó forrást fakaszt benned, ha belőle iszol. A Velem töltött élet valóban az Isten szemlélésében eltöltött élet. Kimondhatatlan áldásokat ad, amelyek felülmúlják a gondolatot és az értelmet. A föld örömei egyszerre elveszítik értéküket, mert helyette a Hitves fog eltölteni téged az Élet vizével és a harmadik mennybe emel. A Paradicsomnak egybe kell fonódnia Velem, a te Isteneddel a mi lelki házasságunkban, amint eggyé válsz Istennel. Bennem elmerülve csak egyetlen kívánságod lesz: az, hogy szüntelenül add át magadat az Én Akaratomnak, miként Én is szüntelenül átadom magam kedvesemnek. Ez az Én édes Ódám, amelyet elénekeltem nektek, édes Tanításom, Párbeszédem, amit minden léleknek meg kellene hallania.
2003. február – április
(A Szentlélek szól:)
Béke legyen veled! Lásd, a Vőlegény ereszkedik le hozzád, hogy Ő is elénekelje neked Ódáját és tudtodra adja az Élet szavait. Én vagyok az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, és akit a Fiú, Jézus Krisztus küldött. Mi egy lényeg, egy Hatalom és egy Tudás vagyunk, és mivel egyetlen Isten vagyunk, azért ugyanolyan módon és ugyanolyan kifejezésekkel beszélünk és adjuk a tudást. Ezt a nagy tudást te szeretettel telve kapod.
Mi az Örök Élet? Az Örök Élet annyit jelent, mint megismerni Bennünket Háromságos Dicsőségünkben. Ezért, ha olykor ingadozol, mert nem tudod, mi a szándékom, felkínálom neked a Kezem, és ha megfogtad, a Kegyelem által felkínálom neked az Életet Mibennünk. Fogadd el értékes segítségemet, mert ez készít fel téged arra, hogy Velem lelki házasságra lépj és mindörökre az Én Isteni Jelenlétemben légy. Én leszek akkor a kimondhatatlan parúzia18 a szívedben, mert Én vagyok benned a belső erő.
Mondottam, hogy Életet kínálok fel neked a Kegyelem által. Mi a Kegyelem? Olyan, mint a ragyogó fény, ami megmutatja, miképpen vegyél részt az Isteni Életben. A Mi Háromságos Szentségünk és Irgalmunk jó illattal tölti be az egész világmindenséget. Legédesebb Ódámat azért énekelem el neked, hogy felemelje lelkedet és feldíszítse menyegzős ruhával. Kegyelemmel telt célunk szerint add át Nekünk magadat és akaratodat, Mi pedig átadjuk Magunkat neked és képessé teszünk arra, hogy megismerj és úgy szeress Minket, ahogy Mi19 szeretjük Egymást. Majd akkor és csak akkor fog lelked az isteni valóságok és az angyali erények körül forogni…
E fenséges módon szállok alá, Vassula, azon a módon, ahogy láttál Engem egyeduralmamban és kegyelemmel telve,20 királyi ragyogásban és kifejezhetetlen szépségben, hogy Magamat egyesítsem veled.
Láttam valakit, az Emberfiához hasonló,
szent félelmet keltő lényt,
aki oly tökéletes a kegyelemben,
amilyen egyedül csak az Isten lehet.
Tökéletesen szép mozdulatai
félelemmel telt
tiszteletet keltettek bennem,
amint néhány lépést tett lefelé
a Palotából,
melynek szépsége
és elkápráztató külseje elárulta,
hogy csakis Palota lehet.
Úgy tűnt, hogy e dicsőséges isteni Lény
súlyos ruhát viselt, ami eltakarta Lábát.
Ez az isteni Lény,
akiről tudtam, hogy a Szentlélek,
szinte ugyanolyan ruhát viselt,
mint az Atya,
ahogy egyszer régebben láttam,
mert ragyogott,
mintha drágakövek borították volna.
Az Atya ruhájának színét azonban
nem lehetett meghatározni,
míg ez mintha gyémántokból állt volna,
melyeken visszaverődött a fény.
Igen hosszú ruhájának egy része
az alsó lépcsőre borult a bal oldalon,
mert a bal Lába már
az alsó lépcsőn nyugodott.
Istent leírni nem lehetséges,
mindenki kifogy a szavakból…
Istent kifürkészni teljes képtelenség!
Mindenek végső Forrását
szavakkal kifejezni félrebeszélés lenne!
Ki tudná formába önteni a fogalmat,
amit oly kifejezhetetlen ragyogású
látomásban kapott?
Mindig láthatatlan és rejtett marad
kegyelem és bőséges élmény nélkül,
amit Isten Maga ad,
és amit a szem nem láthat.
Istennek azonban úgy tetszik ma,
a mi időnkben,
hogy megadja nekünk is,
miként tanítványainak és apostolainak,
a Szentlélek
erőteljes jelenlétének bizonyságát.
A Kegyelem Szentlelke az,
aki meg fogja mutatni nekünk
az erények ösvényét,
amely elvezeti a lelkeket
a Vőlegénnyel való Misztikus egyesülésre.
Kedvesem, Én, a szentség Lelke mindnyájatoknak sokféle adományt adok. A mennyország ékszerei ezek, az a kincs, amit ingyen osztok, hogy megszenteljem templomaimat. Mindazt, amit kiosztok, a kegyelem által osztom ki. Nem azért szállok alá,21 hogy bárkit megbüntessek közületek, hanem azért szólok hozzád e nemes Ódán keresztül, hogy egybekeljek veled és mint a vőlegény, aki ékszerekkel halmozza el menyasszonyát, Én azt kínálom fel neked, hogy Isteni adományaimmal ékesítelek fel menyegzői szertartásunkra.
Nem indít meg az ékesszólás és nem hatódom meg a szép szavaktól, de gyönyörűségemet lelem a bűnbánó szívben. Ezért te, aki keresel Engem, jöjj és tanuld meg: ha nem teszel próbára,22 hanem a szív egyszerűségével jössz Hozzám, Én, mint a folyó, kiáradok rád. Megtanítalak arra, miként ápold bensőséges barátságunkat. Édességgel és gyengédséggel foglak tanítani, iskolázni, hogy Velünk járj és alázattal fogadd megvilágosításaimat és buzdításaimat. És miként a látomásban láttál Engem, Vassula, az Én Egyeduralmam kifejezhetetlen, és Ragyogásom meghaladja az emberi értelmet.
Ó Vassula, ügyelj rá, nehogy újból azt halljam tőled: „Vajon milyen célt szolgálok?”23 Leheletemmel életre keltettem élettelen tagjaidat! Továbbra is végezz minden területen jó cselekedeteket, és ne félj! Azt kértük tőled, hogy áldozd fel életedet másokért, és megtetted. Örömmel készítettünk fel téged, hogy Mi legyünk életed alapelve, és azóta megmutattuk neked, hogy már nem tartozol önmagadhoz, hanem ahhoz, aki Világosságába öltöztetett, Bennem mozgatott és Bennem lélegeztetett téged.
Nem támogattalak, nem vigasztaltalak-e, amikor így kiáltottál Hozzám: „Elesem!” Megmondtam, hogy amint el leszel ültetve Jahve Házában, ki fogsz virágozni Udvaraiban, szabad ki- és bejárásod lesz Bennük, és miközben tested még az emberek között mozog, szíved és lelked el lesz ragadva a menny fényességes világosságába. Ha valaki összevonja szemöldökét, Vassula, és rád szegezve tekintetét ezt kérdezi tőled: „Mit értesz azon, hogy mi is birtokolhatjuk Istent? Ezt nem lehet sem megtenni, sem állítani.”24 Mondom neked, amíg valaki meg nem tapasztalta szívében Isteni Jelenlétem Fényességes Világosságát, nem fogja megtudni és megérteni azt, ami le van pecsételve és el van rejtve, mert azokat a misztériumokat Én fedem fel. A Bölcsesség kapuja csak a bűnbánó szívek és azok előtt nyílik meg, akik elszegényedett lelkük ellenére megtartják a Parancsolatokat. E lelkekben fogom kinyilvánítani Magam.
Uram, Te mindenkor kegyelemmel teljes,
szépségedben egyedüli, változatos,
tapintatos és tevékeny vagy azokban,
akik birtokolnak
vagy megszólítanak Téged.
Határozott és tiszta,
a napnál is fényesebb vagy
és ragyogóbb az összes csillagnál.
Nem hasonlíthatunk semmilyen fényhez.
Illatodat szétárasztod
az egész világmindenségben.
Értékes adományaidnak
csupán egy része a sok csoda és jel,
amit forró Szeretetedben
templomaid megerősítésére adsz,
feldíszítve menyasszonyaidat,
hogy e nemzedék,
amely számodra drágább minden másnál,
lelkébe fogadhassa az Országot,
Krisztust Magát.
Aki Téged szemlél,
ó Szent Vőlegény,
azt végleg elbűvöli és megragadja
egyedüli szépséged és kegyelmed.
Ismerni és bensőséges módon találkozni
a Szépség Alkotójával,
a Mindenek Alkotójával,
annyi mint már Őbenne lenni.
Arra kérlek, hogy irántunk tanúsított
Nagy Szeretetedben közeledj azokhoz,
akik még nem ismertek meg Téged,
hogy ők se idegenedjenek el Tőled,
az Istentől.
Légy kegyes és ölts formát bennünk,
hogy amikor Világosságodban vagyunk,
abba be is foglalj minket,
és mindannyian egyek lehessünk Benne…
E nemes Ódával az a szándékom, hogy mindenkit sugárzó Világosságomba vonjak és megkapja Krisztus teljességét. Tanultátok, hogy Bennem találhatjátok meg a szabadságot: a testnek25 szabadságát, hogy átistenüljetek és a Magasságbeli fiainak és leányainak nevezzenek benneteket. Megtalálhatjátok Bennem a szabadságot, és Én fel foglak emelni benneteket a mennyország gyönyörűségeibe és örömeibe, hogy elnyerjétek a boldogságot, ami itt vár benneteket alapjaitok kezdetétől fogva és minden időben.
Ódámat úgy énekelem el neked, nemzedék, hogy kiigyad és mámorossá tegye lelkedet, mert Szavaim édesebbek lesznek a bornál. Ti pedig megmámorosodva Szeretetemet fogjátok dicsérni borom helyett és ezt mondjátok majd angyalaimnak:
„Mennyire helyes Őt szeretni! Egyedülálló a külseje, beszéde maga az édesség. Ajka kegyelemtől nedves. Fenségben és ragyogásban ejti ki Szavát, nemes mondanivalójával fellelkesíti szívemet. Ő a legvonzóbb és a legnemesebb az isteni lények26 között. És most azt kívánom, hogy áradjon ki rám és enyhítse szomjamat, mint a rohanó folyó, amely meg akarta öntözni a földet, de eddig egy fal27 tartotta vissza. Lelkileg halottnak tartom még magam, és ebben a halálban magammal vittem a sírba minden erényt, ami talán értékét vesztette volna bennem, mivel nem volt bennem a Te Világosságod. Ó lelkünk Lámpása, jöjj! Vigyél vissza az Életbe, és éjjel-nappal dicsérni foglak!”
És én válaszolni fogok kérésedre és emlékeztetlek, hogy a test és a vér nem örökölheti Országunkat, mert a mulandó nem örökölheti azt, ami örökké tart. Ne aggódj, meggyógyítom vétked, mert ez a kívánságod. Ki fogok áradni rád, mint a folyó, és felfrissítem szárazságodat és terméketlenségedet. Rám hagyatkozásod az egyetlen mód bűnbánatoddal együtt, mely által átalakíthatom lelkedet, hogy Krisztus lelkét birtokold és rátalálj Akaratunkra. Lehetetlen felfedned Isten okait vagy megértened módszereit anélkül, hogy benned lakoznék, de Én megnyithatom benned a tudás ajtaját természetfeletti Világosságom által, mert Én, aki alaktalan vagyok, alakot fogok ölteni lelkedben. Ragyogó Napként fogom rád sugározni Világosságomat, felébresztem, ami halott és eltöltelek erényekkel.
Én az Örök Világosság tökéletes tükörképe vagyok, Nagyszerűségemet dicséri az egész teremtés, és mivel a természet felett állok, mindent betölthetek fényemmel anélkül, hogy határaik közé kényszerülnék. Megvan a hatalmam ahhoz, hogy megadjam neked az igazi feltámadást és egyesítselek téged Magunkkal, hogy igaz életet élj Háromságos Szentségünkben. Ezért gyönyörűségemet lelem abban és örülök, hogy elénekelhetem neked az igazság Ódáját, ezt az Ódát mint menyegzős énekemet…
Bennem születtek a szentek és a vértanúk. Azok a lelkek, akikkel egyesültem, szintén hitvesek lettek, mert Én Hitvesük leszek életük minden napján a velük fennálló bensőséges rokoni kapcsolatomban. És így lesz veled is, ha Belénk szeretsz. Önként fogod magadat Karomba vetni és élvezni Isteni Szeretetem teljességét.
Születésed óta vágytam arra, hogy birtokomba vehesselek, és amint növekedni láttalak, titokban már eljegyzésünket ünnepeltem. Szándékomban állt, hogy bűnbánatod első jelére kiáradok rád, és még mielőtt befejezed bűnvallomásodat, Királyi Jogaromat felemelve így kiáltok:
„Én felmentem őt!”
És ráégetem homlokodra tüzes keresztségi csókomat, megillatosítva vele az egész világmindenséget. Így akartam bevezetni menyegzői szertartásunkat, és arra készültem, hogy felkínálom neked mint Szeretetem adományát a legillatosabb virágokból készült koronát, melynek minden szirma egy-egy erényt jelképez. Mert csak akkor vagy képes kimondani: „Látok!” – és azt valóban értékelni.
Nem olvastad, hogy mindaz, ami tökéletes, ami alkalmas a szétosztásra, az a Világosság Atyjától való, és hogy Én vagyok a mennyei ajándékok kiosztója? Ma az Atyával és a Fiúval mint három Tanú szállunk alá. Az Atyaisten lélek28 és ily módon küld Engem, az Igazság Lelkét, hogy veletek legyek örökre és a teljes Igazságra vezesselek benneteket. Isten Igéje, a Világosság, a Szabadító, aki kezdettől fogva létezik, és aki legközelebb van az Atya Szívéhez, tanúságot tett és megismertette veletek az Atyát. Ő valóban a Saját Vérével vásárolt meg titeket és fizetett meg értetek. Isten Igéje él és cselekszik és éppen úgy tanúságot tesz a földön, ahogy Én és az Atya. A Szent Isten, aki Saját Vére árán vásárolta meg Egyházát, a Vérével tesz tanúságot, és Én, az Igazság Szentlelke, Vízzel teszek tanúságot.29 Ezért mindhárman Tanúk vagyunk, mindhárman egyetértünk, mivel egy Isten vagyunk, egy az Akaratunk, egy a Hatalmunk és egy az Uralmunk.
És most, ha megkérdezed, mi az Ódánk célja és mi a Mi célunk, a következőket válaszolom: Leszállunk a mennyekből a szobádba, hogy felkínáljuk neked Szeretetünk adományát. Rád csurgatjuk Szavainkat, mint a mirha tiszta cseppjeit, hogy felkenjünk és megáldjunk téged. Könyörületességünkben akarunk téged átnevelni, megmenteni és megújítani Énbennem. Át akarunk nevelni, hogy a kegyelem feloldozzon téged, és hogy istenekké legyetek a részesedés által és örököljétek az Örök Életet.
Kegyesen adom Magamat neked, és minél szabadabban adod át magadat Nekem, annál többet kapsz Belőlem. Akkor, mint királyi ékszert Magamba foglallak, és sokat felfedek előtted misztériumaim közül, mert Én leszek a Hitvesed. Mivel az a kívánságod, hogy Engem birtokolj, ragaszkodni fogsz Hitvesed Kebléhez és sugárzóvá válsz Világosságában. Rajtam keresztül képes leszel ezt mondani: „Ismerem az Istent és megértem Őt…”
Mindenkinek megengedem, hogy Hozzám jöjjön és megragadjon Engem. Elkészítettem mindegyikőtök számára az illatos ösvényt, amely titeket a Menyegzős Szobába vezet. Ne lepődj meg hozzád intézett dicsőséges megnyilatkozásomon, hanem örvendj és engedd meg, hogy megérintselek Szeretetem kenetével, megszenteljelek és szentet faragjak belőled. Azért vagyok itt, hogy felszítsam szeretetedet az Atya, a Fiú és Magam iránt. Ugyanazt mondom, amit az Atya és a Fiú mondott: Szavaim folyása édesebb a nektárnál, és amikor beszélek, nem használok merev kifejezéseket. Nem ilyen módon támasztok szenteket, vértanúkat vagy tanúkat. Hogy állhatatosak és erősek legyenek, megadom nekik Lelkemet, az erősség és a jámborság Lelkét, miként megadtam Mihály és Rafael arkangyaloknak is, akik kiválóak az erőben, bátor Harcosai az Igazságnak és az Én Világosságomon keresztül figyelik az emberi viselkedés minden megnyilvánulását…
Hogy virágokat fakasszak a földön és megszabadítsam a rabokat, beszédem édesebb a méznél, édesebb a bornál. Mindenkor erényről és vallásról beszéltem nektek. Egyedül Én tudom megadni neked a rejtett kincseket, a titkos készleteket, ezért Engem örökölni édesebb a mézzel telt kaptárnál. A boldogság olajával jövök hozzád, hogy dallamos Ódákat énekeljek, hangommal betöltve az egész világmindenséget. Nem jövök hozzád oldalamon karddal, hanem örökké tartó Szeretettel, mert nagyon értékes vagy Szememben.
Itt vagyok, hogy lelkedet befogadjam Szeretetünkbe. El kell-e hagynom lelkedet, mint valamely sivatagot mindörökre? Vagy nem azért vagyok itt, hogy Lámpásod legyek és felkenjelek? Ellene vagyok minden büszkeségnek és gőgnek, minden fennhéjázásnak és szégyentelenségnek, minden beképzelt szónoknak, ellene vagyok a hitehagyónak. Ha ezekhez tartozol, miképpen fog lelked tudomást szerezni Isten misztériumairól? Látod, miként adom neked most a Kegyelem Lelkét, hogy elvessem benned mennyei magjaimat és az Édenkert hajtson ki benned? Látod, miként hintek el benned sokféle magot,30 amelyek különféle tömjéntermő fává és sok másfajta növénnyé válnak?
Olyan leszek, mint a kertbe vezető vizes árok, mert meg akarom öntözni mennyei magjaimat, amelyeket benned elvetettem és széppé akarom tenni virág- és fűszerágyásaimat. Akkor majd örömmel mondhatom: „A fügefán jelentkeznek az első fügék és illatoznak a virágzó szőlővesszők. A tömjéntermő fák mirha és áloe illatot árasztanak. Jöjj hát szerelmem, kedvesem, jöjj! Mutasd meg arcodat, hadd halljam, amint hangod Nekem énekel. Hadd lássam virágba borult koronád,” Én pedig megengedem, hogy menyegzős ágyunkon levedd a fátyolt Szent Arcomról. Most formát öltött benned az, akit szenvedélyesen kerestél.
Boldogok, akik buzgón keresnek, és Ölelésembe esve megtalálnak Engem: át fognak alakulni, és Én kifejezhetetlen örömmel töltöm el őket! Boldogok, akik birtokolhatnak Engem, teljesen át fogom járni őket Ragyogó Világosságommal, és Isteni kincsekkel gazdagítom őket. Akkor te is vágyakozni fogsz az Istenségünkkel, a Velünk való menyegzős egyesülésre.
Isten megismerése lángra lobbantja a lelket, és a lélek semmi mást nem kíván, csak hogy Istennel legyen és Neki énekeljen, hogy dicsérő énekké, Zsoltár verssé, diadémmá, oltárrá váljon az Oltár számára, és elefántcsont toronnyá, liliomos mezővé váljon, ámulatba ejtve még az angyalokat is. Akkor, kedvesem, vesszőid gyümölcsöskertté válnak és virágozni fognak. Olyan leszel, mint a kert, melyet Karjaim vesznek körül. Olyan leszel Ölelésemben, mint a lepecsételt forrás, és akkor majd mondhatom: Most már van utam a kertembe, a kegyelem széles útja, mely teljesen az Enyém, és még mielőtt a hajnali szél feléled, mielőtt megmozdulna bárki, mielőtt az árnyak eltűnnek, elmegyek a mirha hegyhez, a tömjéntermő fák dombjához, fűszerágyásaimhoz és rendkívül nagy lesz örömöm.
Ezen a menyegzős napon a mennyország fényességében betakarom kedvesemet angyali erényekkel, de Saját dicsőségemmel is. És kedvesem dicsérni fog Engem így énekelve:
„Halott voltam, de Te életet adtál nekem, és én élni kezdtem. Nemcsak a száraz csontokat raktad egymás mellé összekötve az inakat, hanem belélehelted ebbe az élettelen testbe feltámasztó Leheletedet és életre keltettél engem. És beléhelyezted élettelen tagjaimba az igazságosság Napját, kimondhatatlan Világosságodban részesítve engem, míg magam is világossággá lettem. Amikor még a kezdet kezdetén31 kinyitottam Kedvesem előtt szívem ajtaját, Ő hátat fordított nekem és elment! Lelkem nem tudta megérteni, hogy miért távozott el.32 Nem értettem, amíg fel nem kiáltottam Hozzá, hogy térjen vissza, tisztítson meg minden tisztátalanságomból és lehelje rám Illatát. Megkértem Kedvesemet, hogy jöjjön birtokára és keltse életre mindazt, ami elhervadt, és változtassa Édenné. Így Kedvesem visszatért és felélesztette, ami halott volt. Rálehelt kertemre, hogy mindenütt érezzék édes illatát. És most bátorkodom így szólni Hozzá:
„Hadd jöjjön Kedvesem a kertjébe,
hadd ízlelje meg ritka gyümölcseit,33
mert igazán angyaliak.
Hadd jöjjön most és gyűjtse be
mirháját és balzsamát, mert mind az Övé.
Az Ő elzárt kertje vagyok most
egyedül az Ő Felsége számára…”
Belső jámborságot alakítok ki benned, kedvesem. Bezárom kertemet és két Karommal körülveszem, így ölelem át. Majd a Szent Bölcsesség ad Isteni Tudást neked, kedvesem, képessé téve téged, hogy egy napon majd szolgálatomra és mások szolgálatára állj.
És most, hitvesem, teljesen átadom Magamat neked és Isteni gyengédséggel betöltöm a lelked. Bár Világosságom fényét időnként elviselhetetlennek fogod érezni, mégis lángolni fogsz. Lángot fog a lelked és egész lényed és egy lesz az Én Lángommal. Attól kezdve te az Én birtokom leszel, és Én a tiéd. Erősen foglak tartani, nem engedlek elmenni, te pedig Engem fogsz erősen tartani és nem hagysz elmenni. Szívet Szívért, szeretetet Szeretetért. Szerezz diadalt Számomra Szeretetem hosszú rohama után! Meghaltál szenvedélyeid számára, de életre keltél Énbennem. Bennem tökéletesedtél, ezért most megengedem, hogy Velem uralkodj.
Leülök veled és kijelölöm számodra apostoli munkádat, amelyet Számomra fogsz végezni. Végül is ez a Mi lelki Házasságunk célja. Én és te társak leszünk, hogy a tökéletes Szeretetre vigyük az Egyházat.34 Bennem élj és Bennem leld gyönyörűségedet a szeretet énekét dalolva szüntelenül Nekem, Én pedig Szeretetem Ódáját fogom szüntelenül énekelni neked…
Ó Szentlélek,
a szentek, az apostolok
és a vértanúk Kincse!
Amikor majd Isteni Szeretettel
felmagasztalod teremtésedet,
így kiáltanak Hozzád:
„Kyrie eleison! Kyrie eleison!”35
Te pedig ezt mondod nekik:
„Mivel megöleltetek Engem,
Világosságom sugarai ott ragyognak
szívetek közepében.”
Most őszintén kimondhatom:
„Nem kell többé félnem a sírásóktól.
A sírt, amelyben feküdtem,
nem kell ’vőlegényemnek’,
a férget pedig
’fivéremnek és nővéremnek’ neveznem.
Ma Istenemet dicsérem,
és az Életet nevezem
’Hitvesemnek, fivéremnek és nővéremnek’.
És most, hogy megtaláltam Őt,
akit a szívem szeret,
erősen tartom
és többé nem engedem elmenni.
Most, hogy megragadtam Szerelmemet,
most, hogy birtokolom Őt,
leveszem a fátylat Szent Arcáról.
Ó félelmetes misztérium!
Felséged
a boldogság olajával kent fel engem
és elhallgattatta vetélytársaimat.
Ó milyen szépséges vagy!
Te vagy a legfenségesebb
az angyalok között!
Te vagy a Minden…
a vágyakozás utánad átszúr,
szereteted
és utánad érzett szomjam megsebez
és sohasem tölt be.36
Sebet ejtettél rajtam abban a pillanatban,
amikor a Menyegzős Szobában
azt kérted, hogy emeljem fel fátylad…
De ez szóra sem érdemes, Uram,
mert birtokollak Téged,
a Mindenható Istent,
és jól meggyökereztettelek
a szívem közepében…
(Ismét Jézus beszél:)
Ó Vassulám! A hold veszített volna fényéből és elhalványult volna a csillagok csillogása, ha visszautasítod meghívásomat.37 Hitvesem, mirhám és áloém, hajolj a Szívemre, pihentesd fejedet most Rajtam!38 Én voltam az, aki egykor megkértelek, hogy add Nekem a jobb kezed és te Nekem adtad. Igénybe vettem és igénybe fogom venni elmondhatatlan módon, hogy leírd Szeretetünk Mondanivalóját. Nyisd ki a kezed!39 Sohasem foglak elhagyni téged… Soha… Légy áldott! Az eklézsia újból életre kel!
(Ezeket az Ódákat 2003. április 30-án fejeztem be.)
