1993. június 30.
Uram, készen állok a tanulásra.
Jöjj akkor, és tanulj! A Bölcsesség a te Nevelőd.
Vassula, imádkozz papjaitokért!1 Emeld Hozzám lelkedet, és Bennem élj, az Én Szeretetemben! Érezd Szeretetemet! Ma a Pásztor szól. Ma a Pásztor keresi elveszett és szétszéledt juhait. Sokan hallják Hangját, de nem mindenki ismeri fel,2 egyeseket még bosszant is Hangja. Mindaz, aki az Enyém, visszatér Hozzám. Az Én juhaim, amelyek Hozzám tartoznak, meg fogják hallani Hangomat és örülni fognak Lépteim neszének.
Akik nem ismerik fel Hangomat, nem az Én juhaim. Megbíztam embereket, hogy őrizzék nyájamat Visszatérésemig, de alighogy elmentem, éppen hogy kiléptem, a megbízott emberek bementek a városba, hogy „magas székeket” keressenek. Nem olvastátok?3 „Jaj a gonosz pásztornak, aki magára hagyja a nyájat!” Ezért emlékeztetlek folytonosan benneteket, hogy Országom közöttetek van. Sohasem hagytam fel azzal, hogy azokra az igazságokra emlékeztesselek, amelyeket Én Magam adtam nektek. És most ne ügyelnék arra, hogy igazságot szolgáltassanak juhaimnak? Azoknak a juhoknak, amelyek meghalnak legelő hiányában? A Szentírást nem lehet elvetni. Az Én Szavam élő és cselekvő, de ti hitehagyott szívetekben elhagytátok Szavamat, pásztorok.
Házadban ki hűséges, Uram?
Azok a hűségesek, akik nem állítják, hogy látnak.4 Azok hűségesek és igazak, akik kezdettől fogva sohasem nyitották ki szemüket és nem tettek úgy, mintha olyanok lennének, mint az istenek, akik ismerik a jót és rosszat.5 Azok a pásztorok a hűségesek, akik őrizték juhaimat, kezükben bottal velük maradtak, nem öltöttek szembetűnő ruhákat,6 kezükben jogarral nem ültek Trónomra azt állítva, hogy ők az Isten.7 Azok az Én igazi pásztoraim, akik életüket adták juhaimért, akik igényt tarthatnak arra, amit a Lélek ad nekik. Fel fogjátok ismerni őket a testükön lévő sebekről, amelyeket barátaik8 házában kaptak. Hamarosan azonban, amikor az Én Napom eljön, nem lesz több kufár.
