1989. szeptember 15.
(Amikor ágyba bújtam, hogy megpihenjek, tizenegy óra múlt. Imádkoztam és imádkoztam, és mielőtt az „alvás” rettegett állapota hatalmába kerített volna, még sikerült néhány KYRIE ELEISSON-t és CHRISTIE ELEISSON-t elmondanom. Váratlanul egy erős Hang szólalt meg bennem, ami felriasztott és kiugrasztott az ágyból. „SEGÍTENI FOGOK NEKED!” – Az éjszaka folyamán többször is észleltem, hogy A Hang folyamatosan imádkozik értem. Időnként én is megismételtem A Hang imáját, bár nem értettem.)
(Reggel:)
Vassula, még többet kérek tőled. Hajlandó vagy-e még többet adni Nekem?
Jézus, végy el mindent, amit tőlem szeretnél megkapni.
Még az életedet is?
Az én életem a Tiéd.
Virágom, Szeretetből adok neked szenvedést. Ne feledd, hogy a szenvedésből fakad a megszentelődés. Engedd meg, hogy felolvassak neked egy részt a Szentírásból.1 Maradj hűséges Hozzám! Ne feledd, hogy Én vagyok A Teljes Hűség. Bízz Bennem, ne szegülj Ellenem, add át magadat teljesen Nekem, tudom, hogy mi a legjobb lelked számára.
Szeretet vagyok.
