1989. augusztus 7.

Uram?

Én vagyok.

Nézz körül és értsd meg! Neked adom Szavamat, ismerd fel Jeleimet, és ne félj! Áldott gyermekem, benned maradok kicsinységed miatt. Én szabadítottalak meg láncaidtól. Ne hagyd, hogy bárki is csapdába ejtsen!588 Ne feledd, hogy Én árasztottalak el tudással és felismeréssel, kedvesem! Ne hagyd, hogy bárki is tévedésbe ejtsen téged! Kicsim, az Én Békémet és Szeretetemet adom neki.589 Áldd meg őt, és bocsáss meg neki, ahogyan Én, az Úr is megbocsátottam neki.

Vassulám, megmondtam, hogy adományaimat csupán az Én céljaim érdekében adtam neked. Azért tápláltalak közvetlenül Magamból, hogy széppé tegyem lelkedet. Maradj meg kegyelmemben, maradj Karjaimban! Én, az Úr, mondom neked, hogy sohasem fogok neked csalódást okozni. Fegyelmed miatt tartanak téged keménynek. Ellened mondanak, mert az Én Utam, nem az ő útjuk.590 Ezek az emberek az árral szemben úsznak.

Légy Békében leányom, megáldalak.


1 Ezt akkor mondta az Úr, amikor ismét megkérdeztem Őt azzal a személlyel kapcsolatban, akit nemrég figyelmeztettem. Nem tudtam eldönteni, hogy csupán „érzés” volt-e felismerésem, ahogy az a személy állította, vagy valóságos.
2 Annak a személynek.
3 Ez annak az elhatározásnak tulajdonítható, amelyet Isten sugallt, de az emberek félelemmel fogadták.