1989. június 19.

(Üzenet a Jó Pásztor nővéreknél, Fribourgban tartandó imatalálkozóra.)

Uram?

Én vagyok. Béke veletek, drága lelkek, érezzetek Engem, érezzétek Jelenlétemet, közöttetek vagyok. Jöjjetek, és vegyétek le ezt a fátylat, amely szemetekre nehezedik, és szemléljetek Engem Dicsőségemben!

Tudom, hogy milyen gyengék vagytok, megrázkódtat és lever benneteket még a legkisebb vihar is, amelyet ellenségem támaszt, de ne keseredjetek el ebben a Lázadó Időben, mert Én, az Úr, aki Menedéketek és Vigasztalótok vagyok, mindig igen közel vagyok hozzátok. Én vagyok a szűkölködők és az elkeseredettek Menedéke, Oltalomhely a viharokban, melyeket ellenségem támaszt, ki nem apadó Forrás a szomjazóknak, Árnyék, amely megvéd titeket a tikkasztó széltől ebben a pusztaságban, ahol most éltek. Szentséges Szívem tárva-nyitva áll, hogy fogadjon és megpihentessen benneteket.

Én vagyok a Szeretet, aki minden lelket megkeres szeretetével és vigasztalásával. Én vagyok a Szeretet, aki örökké szeret benneteket, értitek? Leszállok Égi Trónomról, leereszkedem hozzátok, hogy Magamhoz emeljelek benneteket, és közvetlenül Mennyei Éléstáramból tápláljam lelketeket. Eljövök hozzátok, éhező bárányaim, eljövök, hogy két Karom melegségébe gyűjtselek össze titeket. A ti kedvetekért megsokszorozom nektek adott Kegyelmeimet, és Szeretetem Égő Lángjával keltem életre halottaitokat.

Eljövök, Kezemben hozom Szentséges Szívemet, és felkínálom nektek. Elfogadjátok?

Kedveseim, közel van már az a Nap, amikor minden látomás beigazolódik. Hamarosan beteljesedik minden látomás, még a ti életetek folyamán. Ezért tehát nyissátok ki szíveteket, és próbáljátok megérteni, hogy miért árad Kegyelmem Lelke oly bőségesen erre a nemzedékre. Közeledik az a Nap, amikor egyetlen Pásztor alatt, egy Szent Tabernákulum körül lesz eggyé ez a nemzedék. És Én, az Úr leszek közöttük az Egyetlen Úr. Imádkozzatok tehát szeretteim, imádkozzatok ezért az Egységért, amelynek előkészítésén Én, az Úr már javában munkálkodom.

Most szétszórtak benneteket, és legelőitek kopárak. Az egész Menny hallotta pásztorom568 jajveszékelését, mert a Káinok darabokra törték pásztorbotját, darabokra törték az Egységet, hogy megtörjék közöttük a testvériséget.569 Közel van már azonban Testem Dicsőséges Napja, és mekkora öröm lesz az! A csodák napja lesz, és begyógyulnak Sebeim, amelyeket legjobb barátaim házában kaptam.

Szentséges Szívem ma tiszta szeretetet kér, mindössze arra van szükségem, hogy viszonozzátok a szeretetet. Vajon nem szeretetből ajánlottam-e föl Magamat, mint illatáldozatot és áldozati adományt? Túl sokat kérek, ha azt mondom, hogy adjátok át magatokat Nekem? Túl sok, ha egy kevés hálát, és szeretetem viszonzását kérem? A Szeretet szeretetet kér, a Szeretet szeretetre szomjúhozik, a Szeretet azt kéri, hogy viszonozzátok szeretetét!

Ne lázadjatok Törvényem ellen, amely a Szeretet Törvénye. Ó kedveseim, mennyire szeretlek benneteket! Miért hagytok fel annyian imádásommal? Arra emlékeztetlek benneteket, hogy jelen vagyok ebben a Szent Órában. Angyalaim és kerubjaim körében állok csendben előttetek. Én, a Szentek Szentje adtam nektek ezt a nevet: Szeretteim.

Megbocsátottam nektek, bár vétkeztetek Ellenem. Az Én ivadékaim vagytok! Vajon ott látlak-e majd benneteket a meghirdetett Szentségimádáson, szeretett gyermekeim? Vajon felkeltek-e és eljöttök-e Hozzám, aki Tabernákulumban várok rátok? Jöjjetek Hozzám! Jöjjetek Hozzám! Ne utasítsátok vissza, amit a Lélek kínál nektek e napokban! Maradjatok meg az Én Szeretetemben, és fogadjátok el Irgalmamat! Gondoljatok arra, hogy minden elmúlik, hogy semmi sem marad meg, és egy napon minden elenyészik, de a ti lelketek örökké él.

Én, az Úr minden jelenlévőt megáldok, az Én Békémet adom nektek, hogy ti is továbbadjátok másoknak!


1 Szentatyánk, II. János Pál.
2 Úgy éreztem, hogy Isten halálosan szomorú.