1988. január 18.

Uram, ha minden a Te Akaratod szerint történik, akkor bármi is történik, azt Te akarod, és ha azt akarod, hogy elfogadják üzenetedet, akkor nem értem, miért nem teszel róla, hogy akikkel közlöd, el is fogadják, mivel Te kívánod így. Miért nem világosítod meg őket?

Ó leányom, kedvesem, örülj és légy boldog, hogy megtérítettelek és meggyógyítottalak. Irgalmam azokkal van nemzedékről nemzedékre, akik félnek Engem, de a tövisekhez, amelyek Belém szúrnak, újból Izajás jövendölése szól:

„Hallván hallotok, de mégsem értetek, látván láttok, de nem fogjátok fel, mert érzéketlenné vált e nép szíve, süketté a füle és becsukta szemét attól félve, hogy látni fog szemével, hallani fülével, érteni fog szívével, és így megtérítem és meggyógyítom.”

Leányom, öröktől fogva láttam makacsságukat, s mivel elvetették a Gondviselés mai Műveit, elvesztették kiváltságukat.

Vassula, imádkozz gyakran, hogy elnyerjétek, amit leginkább keresek bennetek, a szeretetet, a hitet, és a reményt.1

Az igazakat megvilágosítom. A tudósokat nem világosítom meg, mert hiányzik belőlük az őszinteség. Én, az Úr, az alázatosakat és kicsinyeket keresem. Minél kisebbek vagytok, annál inkább fölétek hajol Nagyságom, hogy elérjen és felemeljen benneteket. Minél kisebbek és jelentéktelenebbek vagytok, annál könynyebben tértek be Szent Szívembe, Vassula! Látod?

(Jézus látomást adott egy folyosóról, amelyet hatalmas sziklatömb torlaszolt el. Mögötte átható fényességet láttam, de a szikla megakadályozta, hogy a Fény bevilágítson ebbe a folyosóba.)

Ők azok, akik eltorlaszolják a Hozzám vezető Utat, és roppant nagyságuk eltakarja a Világosságot azok elől, akik Engem keresnek. Én, az Úr mondom nektek, nem tűröm tovább nagyságotokat, kevélységetek fáraszt, Kelyhem megtelt. Amint eljön az idő, egyenként bűnbánatra szólítom őket. Jaj a hűtleneknek, mert Elém kell állniuk.

Jézus, kezdem megérteni, hogy a Te igazi tanítványaid, akik kicsinyek és alázatosak, örülnek majd kinyilatkoztatásodnak, de sokan, akik hűtlenek Hozzád, nem fogják kedvelni ezt a kinyilatkoztatást. Más szavakkal, egyeseknek javára lesz, másoknak meg nem.

Igen Vassula, most már tudod.2

Szűzanyám, bár tehetetlen vagyok, segítenél nekem? Bátoríts! Vajon lesz-e egyetlenegy az egyházi tekintélyviselők között, aki meghallgat? Legalább egy?

Vassula, leányom, Jézus szeret téged, és Én is szeretlek, áldott gyermekem. Jézus és Én segítünk neked. Imádkozz, hogy elnyerd kegyelmét.

Igen Anyám, segíts megtalálnom a helyes szavakat!

Segítek neked, virágom. Szeretlek benneteket. Soha ne kételkedj!

Köszönöm, hogy segítesz.

A Szeretet sok megpróbáltatást segít majd elviselned, gyermekem. Jézus Erőt ad neked, mindig bátorítalak. Ne félj, megoltalmazlak.3

Én vagyok az Úr, kedves lélek, tisztelj, és járj Velem! Az Én Erőmet adom neked, hogy véghez vidd szándékomat. Mennyire szeretlek! Lelked sohasem fogja megérteni, milyen forrón szeretlek.

A Béke és az Irgalom, a Szeretet és az Igazságosság Üzenete száll most le hozzátok!

Dicsőíts Engem! Szeretetem meg fog óvni téged Igazságosságomtól! Igazságosságomtól, amely utolér benneteket, ha Teremtésem megint nem figyel Rám. Végtelen Irgalmamban figyelmeztetni jöttem benneteket. Arra vágyom, hogy Teremtésem bűnbánatot tartson és felismerjen Engem. Fatima Szentélye hangosan sír Garabandal visszautasítása és megvetése miatt. Lelkem ismét mélységesen szomorú. Ugyanaz a szomorúságom, mint Fatimában volt. Hogyan képesek kételkedni, mikor az Én Lelkem van bennük, ők pedig Énbennem? Fatimai Üzenetemet figyelmen kívül hagyták, és csak akkor fogadták el Üzenetemet, amikor már túl késő volt.

Mindnyájatokat szeretlek. Én, az Úr vagyok, aki beszél – soha ne kételkedj. Imádkozz azokért a lelkekért, akik a sötétben járnak.

Ó Péter!4 Akit Én neveztem ki, Én szenteltem fel, Tekintetemet soha nem veszem le rólad, szüntelenül figyeltem rád ezekben az években. Most ajtód előtt állok, testvér. Enyém vagy, zörgetek. Beengedsz? Ne utasíts vissza Péter, szeretlek, hallgass meg, ismerd fel Hangomat! Én vagyok az Úr. Béke legyen lelkednek, örvendj! Azért jöttem, hogy egyesítsem Vérző Testemet, azért jöttem, hogy összegyűjtsem bárányaimat, azért jöttem, hogy megöntözzem kertemet. Jézus vagyok, a te Szabadítód.

Nézz ide!5 Nézz ide, Péter! Szentséges Szívemet újból olyan sok tövis járja át! Azok szúrják bele, akiket szeretek! Lelkemet újból Megsebezték, Szíveinken taposnak.6 Szíveinket újból megkoronázták két töviskoszorúval, oldalam felszakadt, és Vérem kicsordul. Ajtód előtt állok most, íme, magammal hoztam a Szabadulás rejtett Tervét.

Ez a Kinyilatkoztatás az Én Hangom; mindnyájatokat szeretlek, teljes Szívemből. Teljes Szívemből szeretlek benneteket.


1 Azoknak, akik vakok és süketek, imában kellene kérniük az Urat, hogy ismerjék fel az igazságot.
2 Jézus szomorúan mondta ezt.
3 A Szűzanya itt arra utalt, hogy ne féljek a Sátántól, aki állandóan igyekszik elvenni bátorságomat.
4 Jézus hirtelen II. János Pál pápához fordul és hozzá beszél.
5 Jézus kitárja ruháját, hogy megmutassa Szívét. Meg akarja mutatni a Szívét II. János Pál pápának.
6 Jézus saját Szívéről és Édesanyja Szívéről beszél.