1988. április 27.
(Az utóbbi napokban a Sátán folytonosan támad. Azt susogja fülembe, hogy ebből a kinyilatkoztatásból semmi jó nem származik. Elfeledteti velem mindazt a jót, amit a kinyilatkoztatás eddig már adott, és amit még most is ad. Befolyására elvesztettem valóságérzékemet. Elvette bizalmamat, és messzire hajította. Isten iránti nagy szeretetemet úgy tüntette fel, mintha hibás lenne. Képeket mutatott a világból, hogy ez a valóság, és hogy mennyire hamis és valószínűtlen az, ami lelki. Félelmet keltett bennem, összekeverte gondolataimat és megzavart. Az Úr figyelmeztetett. Minél jobban terjed kinyilatkoztatása, a Sátán annál inkább igyekszik megakadályozni. Tudom, hogy a Sátán az, mivel vigasztalanságban, kétségekben hagyja lelkemet.)
Dicsértessék az Úr! Dicsőség Istennek!
(Szent Mihály mondta, hogy „Dicsértessék az Úr”, miután elmondtam imáját, a Szűzanya pedig, hogy „Dicsőség Istennek”, miután az Ő imáját is elmondtam.)
Virágom, higgy Bennem! Imádkozz Vassula! Imádkozz Vassulám azért, hogy a világ lásson szemével és halljon fülével. Az Igazságosság fog uralkodni. Megromlott teremtés! Még Szodoma bűne is kisebb, mint a tied. Nagy volt az ő bűnük, de a tied az egekig hatol. Garabandalt nem fogják eltemetni, Garabandal kegyelmei újraélednek!
Jézus, ó Jézus, olyan boldog vagyok, hogy megint kapcsolatban vagyok Veled!
Jöjj, Én, Jézus, sohasem hagytalak el téged. Fogadd el ezeket a megpróbáltatásokat! Mindez Tőlem származik.
Vassula, a Sátán üldöz téged, ne aludj hát! Az alvás kísértéshez vezet. Könnyű zsákmánya leszel a Sátánnak, ha ennek nem vagy tudatában. Légy tehát éber, és őrködj! Ha ezt tudod, megérzed Jelenlétemet. Ne feledkezz meg Jelenlétemről!
(Ezekben a napokban Jézus többször felrázott, hogy ébredjek fel, amikor megtámad a Sátán.)
