1988. január 29.
(Múlt éjjel élénken álmodtam saját halálomról. Hogy miképpen fogok meghalni. Miközben haldokoltam, Jézus támogatott, amint meg-meginogva álltam. Államat vállára fektette, jobb arcomon éreztem haját. Haja olyan volt, mint megkínzatása után a Szent Lepel képén. Vigasztaló szavakat súgott fülembe és tanácsokat adott, hogy miként lazítsam el magam és hagyjam, hogy lelkem elhagyja a testemet, mivel Ő az, aki fogadja. Időnként úgy beszélt, mint egy orvos. Nem volt ijesztő, amit láttam, semmi félelmet nem éreztem.)
Vassula, mi ketten együtt vagyunk, gyermekem.
(Jézus és Szűz Mária).
Virágom, amikor a te időd eljön, Én, aki a te Aratód vagyok, foglak és átültetlek gyönyörűségem kertjébe. Vassula, amit láttál, az a valóságnak csak tükörképe volt. Jöjj most és bánd meg bűneidet, kedves, hallgatom.
(Megbántam és kértem bűneim bocsánatát.)
Mindent megbocsátok. Őszinteségre foglak tanítani, és hogy miképpen élj szentül. Ne vétkezz többet.
Igen, Vassula. Szeresd Istenedet teljes lelkedből, teljes elmédből és egész erődből! Ő határtalanul szeret benneteket. Igen gyermekem, ne feledkezz meg arról, miképpen szabadított meg téged a gonosztól. Ő sohasem pihen, Szívével kezében jár ajtóról ajtóra, azt remélve, arra vágyakozva, hogy meghallják a lelkek. Jaj, de kevesen hallják…
Vassula, tudod-e miképpen munkálkodom?
Nem igazán tudom…
Imádkozom, imádkozom, a lelkek üdvösségéért. Megvédelek a gonosztól. Én vagyok a te Pajzsod. A többi anyához hasonlóan, akik meg akarják védeni gyermeküket a bántalmazástól, Én is megvédelek a Sátántól és ravasz hálóitól. Vassula, imádkozom a lelkekért, hogy térjenek vissza Jézushoz. Összegyűjtöm és megáldom őket. Igaz hogy nem látnak Engem, de sokan éreznek.
Bárcsak adhatnék Neked valamit, ami valóban boldoggá tenne Téged, valamit, amire képes vagyok.
Ó Vassula! Olyan módon igyekezz örömet szerezni Nekem, hogy engedelmeskedsz! Engedelmeskedj Isten Akaratának!
Poss?1
Ne akard megérteni, miért jött Isten Üzenetével hozzád, és nem másokhoz. Fogadd el, engedelmeskedj Neki gyermekem, ha kér tőled valamit.
Szoktad-e mondani azokat az imákat, amelyeket kért, hogy imádkozd el, mielőtt írni kezdesz?
Nem.
Segítek neked Vassula.
Szűzanyám, ugye Jézus most haragszik rám, és csalódott is?
(Gyűlöltem magamat, nem akartam csalódást okozni Istennek.)
Vassula, nem, nem haragszik, mert tudja, hogy kimondhatatlanul gyenge és méltatlan vagy. Ne keseredj el! Jézus tanított téged, és te örömet szerzel Neki. Szerezz Neki örömet a továbbiakban is, engedelmeskedj kéréseinek! Emlékezz arra, hogy Jézus sohasem kér tőled olyasmit, ami árthatna neked. Jézus a te üdvösséged. Jézus Szabadítót jelent.
Áldott légy Szűzanyám!
Mindig meg foglak védeni, Vassula. Jöjj Hozzám ismét, szeretlek leányom.
