1995. május 29.
(Szentföld, Galilea)
(Késő éjjel Galileában.)
Azt mondtam: „Elmegyek Uram földjére,
és megkeresem Arcát.”
Szívem ezt mondta Rólad:
„Keresd Arcát
és örülj mosolya édességének,
válaszolj Országába szólító Hívására!”
Uram, Királyom!
Szívem öröme, Lelkem tavasza,
szívem Jelenlétedben ujjong és lelkem
túláradó Szeretetedben örvendez.
Egyedüli Szerelmem, jöjj,
és mutasd meg csodálatos jóságodat
e meggyötört nemzetben!
Jelenléted Reményt fog hozni nekik.
Szemedet úgy ismerik,
hogy csak a jóra néz és ítéleted igaz.
Szívem öröme, itt vagy?
Nem rejtőzöl el előlem?
Figyelsz-e erre az oly gyenge hívásra?
Vassulám, tudod-e, hogy Szemem születésed pillanatától kezdve mindig követ téged? Én Vagyok egész1 (igen!) idő alatt veled van és (igen!) jelen van… 2 jöjj, ez csak egy rövid ima:3 Mondd!
Áldott legyen a Te Neved,
ki meghallgatod imámat!
Áldott vagy Uram,
mert kiemelted lelkemet a mélységből,
rám tekintettél a magasságból,
és megaláztad lelkemet
(születésemkor böjtöléssel)!4
Áldott legyen Jóságod,
mi Szívedbe vont engem,
hogy megmentsen és szabaddá tegyen!
Istenem, Te vagy üdvösségem,
gazdagságom, látásom és életem.
Te, ki nap, mint nap elbűvölöd lelkemet,
és megörvendezteted szívemet
Jelenléteddel, engedd meg,
hogy békét, feddhetetlenséget, szeretetet
és a megbocsátás lelkét merítsek Jelenlétedből!
Hadd hirdesse szívem minden dobbanása
szeretettel a Te Dicsőségedet!
Hallgasd meg imámat most,
hogy átutazó vendéged vagyok
országodban, és válaszolj nekem!
Ámen.
… Ennyi az egész. Többi vendégemmel5 is olvastasd el ezt az imát! Megáldom őket. Csupán szeretetet, szeretetet, szeretetet kérek!
Jézus a Nevem. IC.
(Ramallahba, Bir Zeitbe, Betlehembe és Jifnába hívtak meg, hogy tegyek tanúságot.)
