És most ezt mondom neked: Gyermekem, gyermekem, még ha tízezreket állítana is ellened Ellenségem, ne félj, melletted vagyok, hogy megvédjelek. Jelenlétem a te Pajzsod. Ki olyan, mint Én? Kihez hasonlíthatsz Engem? Kihez mérhetsz Engem? Jelenlétem Ragyogás és Fenség. Senki ne nyomjon el téged! Te vagy az, gyermekem, aki szentélyeimet² helyre fogod állítani Részemre. Nem saját dicsőségedre választottalak, hanem hogy áldd Nevemet. Nem a te dicsőségedre támasztottalak fel, hanem az Én dicsőségemre. A tanítvány nyelvét adtam neked, hogy nap mint nap hirdesd Üdvözítő Tervemet.

Állj munkába, ivadékom, és veled leszek! Olyan lángot adtam neked, amelyet senki sem tud eloltani. Növelni fogom benned csodáimat. Kincstáramban még sok csoda van. Csodáimat annak arányában adom, hogy hány ütést kapsz ellenségeidtől. Fiam képmása által fog megjelenni helyedben, és felfedi Magát társadalmatok előtt. Ki állítja, hogy megfosztom őket a jelektől? Mondhatja-e bárki, hogy nem Én Magam igyekszem megóvni és meggyógyítani benneteket? Panaszkodhat-e bárki, hogy elrejtve tartom jobb Kezemet? Ki az, aki királyi lakomát ad ebben a pusztaságban, ha nem én?³ Ki tudja megrepeszteni a sziklát a pusztaságban, és ki oltja szomjatokat bőséges vízzel, ha nem Én?⁴ Nyisd ki szemedet, nemzedék, és figyeld csodáimat! És te, leányom, mivel megszabadítottalak, vezesd népemet Házamba!

Egyesítsd népemet Házamban, ahol ők is elnyerik szabadságukat! Egyesítsd egy szívben népemet! Kövesd a parancsot:

Ajkad tegyen tanúságot Irgalmasságomról, éleszd fel ezt a pislákoló lángot,⁵ folytasd oltáraim⁶ és Házam felépítését! Senki sem fogja megostromolni sátramat.⁷ A gonosz lelkek dühödt légiója rejtőzik más sátrak alatt,⁸ hogy kiirtsák a reményt, amelyet Én adtam nektek, és félelmet keltsenek bennetek. De betegség fogja felemészteni testüket, és férgek fogják betakarni őket… Fogadd Békémet, és szüntelenül könyörögj a meg nem tértekért!⁹ Gyermekem, fáj a Szívem, mert tekintetem bejárja a földet, és amit látok, nem felel meg Szívem vágyainak… Atyátok minden felett uralkodik, de szabadságotok felett nem… és az ember megrontotta szabadságát…

Kedvesem, imádkozz, hogy a haldoklóknak elég idejük legyen ahhoz, hogy rendbe hozzák lelküket. A szeretet minden cseppje az ő üdvösségükre szolgál. Sokan lélegeznek még azok közül, akik a kőhalom alatt vannak.¹⁰ Imádkozz értük, hogy felfrissítsd lelküket! Ne feledd, hogy téged azért szabadítottalak meg, hogy te viszont megszabadítsd azokat, akik a kövek alatt vannak!

Jöjj, Én, Jahve, szeretlek! Megáldalak.