1994. július 2.

Uram, életem Társa és Istene, ma el kell végeznem házi munkámat.

Tudom, tudom mennyi a munkád, és mit követel a háztartás a háziasszonytól, örülök és elégedett vagyok, ha ellátod. Egész idő alatt veled vagyok, leányom. Mondom neked: A te munkád nem hiábavaló.1635

Sorra eltávolítod belőlem töviseimet, mert segítségeddel tanítványokat fogok életre kelteni, hogy dicsőítsék Nevemet. Enyéim közül sokan elárulnak Engem, és már megosztottság van Házamban…

… Csupán azt kérem tőled, hogy olykor figyelj Rám napközben! Te vagy az Én tömjénem. Jöjj! IC.


1 Az Úr úgy érti, hogy házi munkám, de az Ő Munkája sem, amit szintén elvégzek.