1990. június 27.
Béke legyen veled!
Leányom imádkozz! Dicsőíts, amiért kiemeltelek a halál birodalmából, és megengedtem, hogy belépj Békém és Szeretetem Világába, és benne élj! Dicsőíts, amiért türelmesen tanítottalak az ősök Tudományára. Ezért ne ítélj el senkit, aki még nem tudja megkülönböztetni jobb kezét a baltól! Légy olyan megértő, mint amilyen Én vagyok! Ne ítélj meg senkit, és téged sem fognak megítélni. Ne ítélj el senkit, és téged sem fognak elítélni. Állj ellen a gonosznak, és jósággal győzd le! Ne adj helyet a Kísértőnek! Ne mondd, hogy Én, az Úr elhagytalak. Öt Sebemből táplálom lelkedet! Imádkozz felismerésért! Nézd leányom, Én vagyok a Reménység, Én vagyok az Élet, és közeledben vagyok! Én vagyok a Keresztrefeszített, a te Megváltód, és mondom neked: irántad való szeretetem örökké tart!
Áldj és szeress Engem!
(Később, egy pap látogatómhoz:)
Mondd meg szolgámnak, és írd le:
Az Én Békémet adom neked!
Fogadd el, mint Szeretetem adományát. Vedd Szavamat, és prófétálj a nemzeteknek: „És újra kiárad ránk a Lélek a magasból. Akkor a sivatag gyümölcstermő kert lesz. Az igazságosság békét terem”,715 olyan békét, amilyent még nem ismert a világ. „Népem békességben lakik majd Otthonában”716 Igen, az Én Szentséges Szívemben élnek majd, mert „megoltalmazom őket”. De mielőtt még ez a pusztaság termékeny földdé és gondozott szőlővé válna, eljön Leheletem, mint kénköves áramlat, ráfúj erre a sötét világra, és mindenhol tüzet gyújt,717 hogy megtisztítsa, teljesen megújítsa és Egyetlen Szent Néppé egyesítse e korszak embereit. A hitehagyottakat szentekké teszem, közömbösségüket Istenük iránti buzgósággá alakítom. Szentté teszlek benneteket, mivel Én Szent vagyok. Ne feledd, hogy Városom a régi romokon épül újjá! (…)
Légy áldott!
