1988. augusztus 2.

Én, az Úr, nagyon könyörületes vagyok, és Irgalmam semmihez sem hasonlítható. Határtalan az Én Irgalmam. Teremtés! Bűnötök olyan fekete, mint a szén, és Végtelen Irgalmam nélkül már teljes pusztulásba vitt volna benneteket Igazságosságom. Ajtótokban állok, és úgy fogok belépni, mint a tolvaj. Ügyeljetek Jeleimre, készüljetek fel!

Imádkozz Vassula, imádkozz azokért, akik még ellenállnak Nekem! Imádkozz azokért, akik megbántanak Engem, és akik sötétségbe borítják a világot, elítélve helyes úton haladó bárányaimat! Szabadítsd meg őket! Szabadítsd meg őket azzal, hogy Hozzám hozod őket! Ó Vassula! Kis bárány, maradj közelemben, maradj Köpenyem alá rejtve, a Szívembe rejtve! Én hozom a Szabadítást. Engedd meg, hogy igénybe vegyelek!

Igen Uram.

Leányom, ne feledkezz meg Jelenlétemről! Mi ketten, mindörökkön örökké!

(Szűz Mária:)

Mi ketten, együtt!