1989. október 8.

(Torinó – vasárnap)

(Meglátogattam a Szent Lepel bazilikáját. Miután ott imádkoztam és beszélgettem Jézussal, kimentünk, és határtalan örömet éreztem bensőmben. Dicsértem az Urat, amiért megmutatta nekem Nagy Szeretetét, azt a szeretetet, amelyet nem ismertem az elmúlt években. Ekkor erős tömjénillat vett körül. Örömöm megkétszereződött e Jelre.

Elmentünk a Szent Domonkos templomba, ahol unokatestvérem két évvel ezelőtt Szent Édesanyánk jelenését látta a templom oldalsó bejárata felett. Így hívott be minket a Szűzanya, mivel éppen a Rózsafüzér Királynőjének ünnepe volt, de mi akkor nem tudtuk. Korán értünk oda a mise előtt, és amíg ott ültünk, Jézus imádásába merültem. Francia nyelven szóltam Hozzá, majd miután észrevettem, angolul folytattam: „Miért szólok franciául Hozzád? Angolul szeretnék Veled beszélni!” Jézus azonnal válaszolt: „Inkább azt szeretném, ha szíveddel szólnál Hozzám!” És elárasztott Tömjénillatával.)