1988. június 20.
Virágom, olvasd el Könyvemben ezeket a szavakat, és írd is le! Írd le Vassulám: „Én az Úr, még ismertebbé akarom tenni szándékaimat. Megengeded-e Nekem, Istenednek, hogy igénybe vegyelek?”
Igen, Uram, de ne feledd alkalmatlanságomat. Kérlek!
Nem feledem, hallgass hát Rám, és virágozz! Illatozz, mint a tömjén! Áraszd szét illatodat külföldön! Áldj Engem, Uradat, minden Művemért! Hirdesd Nevem nagyságát, mondd el, milyen csodálatosak tudnak lenni Gondviselésem Művei. Mindaz, amit elrendelek, azonnal megtörténik. Tanítsd meg őket arra, hogy ne ítéljenek, és ne kérdezzék: „Mi ez?”, „Miért van ez?”. Mindenre választ kapnak kellő időben.448 Tanítsd meg nekik, hogy azt mondják: „Urunk minden műve jó”. Minden szükséget kielégítek kellő időben. Ne mondják: „Ez rosszabb, mint az”, mert mindenről kiderül kellő időben, hogy mi az értéke.
Ezért most azt mondom nektek, hogy örvendezzetek és áldjatok Engem, Isteneteket! Szeretlek benneteket! Légy Velem egy, érezz Engem, ismerj fel és kövess!
Igen Uram.
