1988. március 29.
Jézus, ó Jézusom, mit feleljek azoknak a papoknak, akik gúnyosan mosolyognak, amikor a „jelenés” szót hallják. Tehetetlenek vagyunk1 és nincs elég tudásunk az ilyen kijelentésekkel szemben: ,,Jelenések? Az igazságot keressétek, de ne a jelenésekben!” Ezt egy katolikus pap mondta társamnak, Beatricének. Nem tudott mit válaszolni, és én sem tudtam volna. Tehetetlenek vagyunk Uram!
Virágom, meg foglak győzni arról, hogy Én vagyok az Igazság és Szavam2 az Igazság, de enyéim közül sokan elfelejtették Szavaimat. Szívük megkeményedett és a sötétségben keresnek. Írva van,3 hogy az egész emberiségre kiárasztom Lelkemet, és gyermekeim újból jövendölni fognak. Álmot és látomást adok sokaknak, még a legutolsóknak is. Reményt keltek bennetek és bátorítalak jeleimmel az égen és a földön. Ezek az Én mai Jeleim!4 Megmondtam, hogy a gyermekek szájából halljátok meg az Igazságot!
Azoknak tehát, akik mai Isteni Műveimet elítélik, azt mondom: a ti hitehagyásotok hozza rátok az ítéletet!!5 Ti, akik nem hisztek és sivárrá tettétek kertemet, jöjjetek Hozzám és tartsatok bűnbánatot!!
Jöjj gyermekem, szeretlek, fogadd Békémet, táplálkozz Velem, ragaszkodj Hozzám, melletted vagyok.
Szeretlek Uram, dicsérjük az Urat!
Igyekezz megtartani és követni Tanításomat! Én, az Úr, szeretlek. Bárhol tartózkodsz, ott Én is Jelen vagyok, mosolyogj tehát, ha Rám nézel! Boldogok a szívükben egyszerűek, mert övék a Mennyek Országa.
Az Igazságosság fog uralkodni, és Házam az Egyszerűségben fog megújulni, Tisztaságba fog öltözni. Engedd meg gyermekem, hogy beléd véssem Isteni Szavaimat! Nem fogsz Bennem csalatkozni, maradj Szívemben, és pihentesd meg Uradat a te szívedben!
Jézusom, adj nekem erőt, hitet és szeretetet, hogy megtegyem Akaratodat!
Taníts meg arra, hogy engedelmeskedjek Neked, magamat pedig megalázzam!
Taníts meg arra, hogy megbocsássak ellenségeimnek, és szeretettel viszonozzam a rosszat!
Tanítalak Vassula. Igen,6 mosolyogj Rám, higgy Jelenlétemben, légy hűséges Hozzám, légy a tükörképem! Igen, Vassula, fáj a Testem, Szívem kellős közepében maradt a lándzsa hegye.
Uram, hol?
Alapításom szentélyében és legmélyén. Szentséges Szívem vérzik, fájdalmamban próbáltam figyelmeztetni őket. Kelj fel leányom! Az eklézsiának szüksége van rád, a hitehagyás és a gonoszság miatt Házam sötétségbe borult, és bűneik miatt széledt szét nyájam. Felkiáltok Keresztemen: Ó Péter!7 Azért jövök hozzád, mert tudom, hogy hűséges maradtál Hozzám. Ó Péter,8 tekints Szívemre! Halld meg kiáltásaimat kedves lélek! Én, az Úr, nem találok szeretetet, sem szentséget azokban a Káinokban. Sokan vannak. Pusztasággá tették Házamat. Mivel fogják táplálni bárányaimat, ha üres a kezük? Semmivel sem tudják megkínálni őket, mert pusztasággá tették Alapításomat. Imádkozz Péter, és felemellek, hogy felülről láthasd ezt a pusztaságot, és bevezetlek Szívem Sebébe. Megmutatom neked a lándzsa hegyét. Szíved felkiált fájdalmában, ha meglátod. Péter, megadom neked a szükséges erőt és bátorságot, hogy kihúzhasd.9
(Később:)
Vassula, a sötétben járó lelkek és a foltokkal szennyezett lelkek miatti aggodalmam megkeseríti Szívemet. Vassulám, ajtaja előtt állok, de nem nyit ajtót. Napi elfoglaltságai mellett nem marad hely Szabadítójának. Lelke egyre mélyebbre süllyed a sötétségben. Bár megadtam neki az értelem és a felfogóképesség kegyelmét, mégsem fog addig megváltozni, amíg nem engedi, hogy betérjek hozzá. Semmi mást nem kérek, csupán egy kevés tiszteletet, egy kevés szeretetet. Érted Vassula?
(Jézus szomorú volt.)
Örömmel teremtettem őt, de ha kirekeszt Engem, hogyan tudhatná meg ezt? Igen, Vassula.10 Szeress Vassulám, te megvigasztalsz, elégtételt nyújtasz azok helyett, akikben nincs irántam szeretet.
(Jézus ezt egy látogatónk miatt írta, aki családunkhoz tartozik és most néhány napig nálunk marad. Mivel hallott ezekről az üzenetekről, megkért, hogy megnézhesse. Beleolvasott egy kicsit a 17. füzetbe, azután ásítva letette. Majd azt mondta: „Úgy gondolom, ha majd nyugdíjba megyek, gondom lesz rózsáimra és lelkiéletemre, de most még nem érek rá”. Arra kért, hadd figyelhessen meg engem írás közben. Ezzel kíváncsiságát akarta kielégíteni és megfigyelni a jelenséget. Visszautasítottam kérését. Senki sem figyelhet meg engem írás közben, csak az, akit Isten erre meghív. Ez két alkalommal fordult elő, először egy különleges esetben, majd pedig Dhakában a Katolikus Karizmatikus Központban. Szent dolog ez, amit kíváncsisággal nem szabad megszentségteleníteni.)
