1987. október 27.

(Annak a katolikus teológusnak, akivel nemrég találkoztam, azonnal csökkent irántam való érdeklődése, amikor megtudta, hogy nem tartozom az ő közösségéhez.)

Vassula, te valóban nem tartozol hozzájuk, te Hozzám tartozol. Én vagyok Teremtőd és Szent Atyád,1 és te az Én Hatalmam alá tartozol.

Igen Uram, mi a Te Hatalmad alatt állunk,2 de nekem azt mondták, hogy megvan annak a rendje és módja, miképp tartozhatunk a keresztény közösségekhez.

Az Én Szememben mindegyik egyforma. Én sohasem akartam, hogy felosszák Testemet, ti daraboltatok fel Engem! Ti határoztatok Testem felől! Ti bénítottatok meg.3

Ó Istenem!

Leányom, nem mondtam-e, hogy Édesanyám számára tartogasd könnyeidet?

(Bár Jézus ezt szigorúan mondta nekem, mégis észrevettem, hogy Ő is éppen olyan szomorú, mint én.)

Igen Uram, de annyira megbántottnak látszottál, én pedig ember vagyok csupán.

Vassula, ez azért van, mert megosztom veled Kelyhemet. Az Én Kelyhem keserű. Mondd meg a Szentszéknek, hogy Én küldtelek hozzá. Hallgass Rám: ha megkérdezik, melyik közösségbe tartozol, mondd, hogy Hozzám tartozol és az Én Hatalmam alatt állsz.

Uram, nem szeretek vitatkozni, de nem mondhatnám meg; hogy ortodox vagyok? Hiszen ortodox vagyok!

Ortodoxok! Katolikusok! Protestánsok! Mindannyian Hozzám tartoztok! Mindannyian Egyek vagytok szememben! Én nem teszek különbséget, mitől félsz hát? Kérdezd meg az Én igen kedves János Pál pápámat – ő nem fog különbséget tenni. Vassula, mondd meg neki: „Kedves, Én, az Úr állok az ajtóban és zörgetek, meghallasz-e, ajtót nyitsz-e? Ha megteszed, bemegyek hozzád, veled étkezem, te meg Velem. A győztesnek megadom, hogy Velem üljön Trónomon. Hallgass Rám, figyelj, hogy mit mond a Lélek az Egyházaknak!”

Én vagyok Pásztorod, nincs semmiben hiányodzöldellő rétekre vezetlek, szeretett lélek,a nyugalom vizéhez terellek, és felüdítem lelked.
Az erények útján vezetlek
Testem dicsőségére.
Ha sötét völgyben jársz is,ne félj, veled vagyok és bátorítalak.
Üldözőid szeme láttára foglak táplálni,felkentelek, és mindig be foglak tölteni,mert Szeretetem végtelenés Irgalmam nem ismer határt.
Jöjj, és élj Szívem közepében!4

Ó Uram,
Te vagy világosságom és üdvösségem, nem kell félnem.
Tudom, hogy megvédesz.
Teljes szívemből köszönöm,
Uram Istenem, örökké dicsérem Neved.
Olyan nagy irántam való Szereteted,könyörülj rajtam és tehetetlenségemen!

Maradj kicsiny, virágom! Lélekben növekedj, meríts Erényeimből! Jöjj, engedd, hogy szavaimat beléd véssem.

Igen, Uram. Boldog vagyok, hogy Veled lehetek.

A Szeretet nem hagy el téged soha.

Jöjj, mi ketten.

Igen Uram.


1 A szerk.: Habár Jézus azt mondja Vassulának, hogy Ő az Atyja, nem szabad összekeverni a Szentháromság személyeit. Jézus, mint az Isten Fia, egyben a mi Atyánk is, ugyanúgy, mint Atyánk az Atyaisten, és Atyánk a Szentlélek Isten is. Minket a Szentháromság teremtett. Jézus maga hangsúlyozza ezt a tanítását amikor „Gyermekeim”-nek nevezi őket. Lásd Jn 13,33; 21,5.
2 Krisztus az Egyház Feje.
3 Egy pillanat szünet következett. Jézus hangja keserű és szomorú volt. Hibásnak éreztem magam, hogy erre emlékeztettem Őt.
4 Vö. 23. zsoltár.