1999. június 21.

2587Leányom, úgy tűnik, mintha időnként Magamat ismételném, pedig ez is egy módja annak, hogy lelkedet gyarapítsam és lassanként, szelíden a szentség felé segítsem. Meg kell ugyanis világítanom bizonyos kijelentéseimet előtted, és lelkedet a Bölcsesség mélységeibe kell vezetnem, hogy megismerj Engem.

Miután átadtad Nekem, a te Istenednek azt a részt (magadban), amit kértem tőled, elhalmozlak Kegyelmemmel az Egyház javára. Semmi sem vész kárba abból, amit leírtam, minthogy az Egyház eleget fog tenni a benne foglalt igényeknek. Királyi bőkezűséggel neveltelek, éspedig nem azért, mert méltónak találtalak, hanem mert Kegyelmem szabad adománya révén hívtalak meg, és Igazságosságomban adom e kegyelmeket. Senki sem elég ártatlan és méltó arra, hogy ilyen királyi bőkezűséggel bánjak vele.

Soha ne fáradj bele a füzetek tanulmányozásába, amelyeket Én írtam tele, mert túlcsordulnak Szívem tudásától és édességétől, felfedik Szépségemet, amit a te lelkedben teszek láthatóvá… Felragyogtam benned, tündöklő világosságot ragyogtattam fel benned, hogy felébresszelek, és magad mögött hagyhasd2588 a világ hétköznapi dolgait. Csodákat műveltem benned, hogy költeményeket énekelj Nekem. Kiáradtam rád, hogy kiterjesszem benned Országomat, ujjongásra emeltem lelkedet, hogy Saját Szeretet-énekemet halljam választottamtól. És így mindaz, amit te Isteni értékként kaptál, visszatér Hozzám, a Csodák Szerzőjéhez.

Ó Vassula, amikor a Kegyelem révén, misztikus módon Magamhoz emelem a lelkeket, és olyasmit látnak, amit szem nem látott, olyasmit hallanak, amit fül nem hallott, és megismernek olyan dolgokat, ami meghaladja az emberi értelmet, akkor Én megdicsőülök Dicsőségemben. Amikor tért hódítok a te semmiségedben, és örömömet lelem minden lépésemben, akkor célomhoz közeledek és lelkedet elvárásom szerint, a Szeretet kölcsönössége felé viszem.

A földön senki sem közelítheti meg Szeretetem e magasságait. Erre megkérdezed: „Akkor miért kér Istenem, aki minden nagyságot és teljességet felülmúl, olyasmit, amit én nem tudok teljesíteni?” Én csak azt kérem, ami már az Enyém.2589

Én küldtem el neked Szentlelkemet, hogy benned lakjon és megismertesse veled a Mi Szeretetünket, alakítsa át lelkedet, hogy Utánunk vágyakozzon, és örömmel mondhassa: „Isten az enyém, és én Istené vagyok!” Vassulám, ahhoz, hogy ki tudd mondani e gyöngéd szavakat, melyekre a Szeretet Lelke indít, akinek megengedted, hogy benned lakozzon, ahhoz meg kellett kapnod ezt a felbecsülhetetlen kegyelmet.

Nem hallottad, hogy Isten Igéje eleven és átható? Úgy vág, mint a kétélű kard, csak finomabban: átfér azokon a helyeken is, ahol szét van választva a lélek és az értelem.2590 Ezért leányom, szeress Engem úgy, ahogyan Én szeretlek téged, és olyan tökéletesen, ahogyan csak tudsz, azzal a szeretettel, amit Szentlelkem jóságosan beléd öntött. Így is csak azt fogod Nekem visszaadni, ami már az Enyém.

Kezdetben2591 azt kértem tőled, hogy szeress Engem. Te azt válaszoltad: „Hiszen szeretlek…” Akkor mosolyogva csak annyit mondtam: „Szeress kissé jobban!” Szentlelkem segített neked abban, hogy megismerj és szeress Engem. Úgy hozott Hozzám, ahogy a menyasszonyt viszik a vőlegényéhez, hogy életre szóló szövetségre lépjenek. Ugyanígy, csak még kimondhatatlanabb módon hozott Hozzánk a Szentlélek téged, hogy a szeretet örökké tartó egységére lépj Velünk és Bennünk a Háromságos Istennel.

Nagy az én Istenem,

Mindenható és szent félelmet keltő Isten!

Értelmemet meghaladó Felség,

Te felülmúlod angyalaid fenségességét,

és betöltesz mindeneket,

bár Téged semmi sem képes

határaival vagy lényével befogadni.

Isteni Felséged előtt

megremeg a kezem, amint írok.

Csekély értelmemmel

hogy tudtam volna, Uram,

a mai napig felfogni,

hogy Maga a csodák Csodálatos Csodája

van naponta meghitt kapcsolatban velem,

és ily boldogító módon szól hozzám?

Miképpen kívánhatod tőlem, ó Uram,

hogy nyomorúságosságomban

teljesen megértsem,

hogy Te, a Láthatatlan Isten,

aki minden lényt körülveszel,

ily édességgel és gyengédséggel

szólsz hozzám?

Mely elme foghatja fel e csodát?

Megáldottál Neved kenetével,

hogy megments engem és másokat

Szeretet-himnuszoddal.

Megáldottál

a háromszoros Feltámadás Csókjával,

és Megmentő Terved

közvetlen társává tettél.

Ki jöhet hozzám ily szavakkal:

„Én fel tudom mérni Isten nagyszerűségét

és kimondhatatlan nagyságát!”

Senki sem mondhatja ezt,

mert egyedül az én Uram és Istenem

a rejtett és ismeretlen Kincsek

kimeríthetetlen Forrása.

Valóban Én Vagyok az… Mi2592 hívtunk meg téged, hogy pihenj meg Karunkban, ahogy a gyermek pihen édesanyja karjában. Mint aki a kegyelem révén lett gyermekünk, te is meg vagy híva, hogy végy részt Megmentő Tervünkben. Mindannyian meg vagytok hívva, hogy istenekké váljatok a részesedés által és belépjetek a Háromságos életbe, hogy Velünk uralkodjatok. Valóban Én vagyok lelked Egyedüli Uralkodója, de meghitt Barátja is, aki átisteníthet téged.

Bár félelmetes a te nyomorúságosságod, mégis amikor veled vagyok ily módon, és te Velem vagy ily módon a szent szemlélődésbe merülve, még a tiszteletemre rendezett felemelő ünnepségek sem töltenek el olyan gyönyörűséggel, és nem annyira kedvesek Számomra, mint szemlélődésed e pillanatai. Amikor az Én Isteni Jelenlétemben vagy, Én annak jelenlétében örvendezem, akit Én tettem csonttá az Én Csontomból és hússá az Én húsomból. Én Magam, Saját Kezemmel építettem fel e szentélyt. Hogyne örülnék jó Munkámnak?

Emberiség drága Szerelmese!

A Te szavad muzsikaszó a fülemnek.

Rendíthetetlen Hűségű Istenem,

akit megindítanak a kívül-belül rozsdás,

hozzám hasonló teremtmények,

Te nem késlekedsz

és hangosan kihirdeted a mennyben,

még mielőtt bárki megszólalna:

Én felmentem őt!”

Hogy is ne lágyulnék el

Jelenlétedben a szeretettől?

Sietve megyek,

és minden útkereszteződésben

felemelt kézzel kiáltom:

Az én Teremtőm az én Liturgiám!”

Te kezdettől

megmutattad Irgalmadat.

Te vagy az én fenséges, Szépséges

és Jóságos Alkotóm.

A Te Irgalmad, Uram, oly nagy,

hogy az Egyház legképzettebb színe-java

is keveset mond,

amikor magyarázni akarja.

Jöjj, kedvesem, lépj be Urad örömébe!

Hallottad megmentésetekre (neked) adott Üzeneteimet, elárasztottalak Kegyelmem sokféle ajándékával. A Szentlélek Erejével gyakorold mindazt, amit adtam neked, és ne csüggedj, mert Én veled vagyok!

Emlékeztetlek, kicsiny mag, hogy ugyanazt a csatát vívod, amelyet valamennyi Prófétám vívott. Szélvihar törhet rád, vízáradat fenyegethet, hogy elsodor, de egyik sem fog legyőzni téged, mert Én veled vagyok, és gondoskodásommal segítek gyengeségeden.

Támaszkodj Rám, és ne keseredj el az Egyház helyzete miatt! Az eklézsia újból életre kel!

Előtted vagyok.


1 Az Atya beszél.
2 Azt is hallottam, hogy „üresítsd ki magadból azokat!”
3 Más szavakkal, ha Istennek adtuk lelkünket, kiárasztja ránk a Szeretet Szentlelkét, hogy képesek legyünk szeretni. Ez a szeretet, függetlenül attól, hogy milyen fokú, az Isten tulajdona, mert Ő adta.
4 Vö. Zsid 4,12.
5 1985-ben, amikor az írások kezdődtek.
6 A Szentháromság.