1991. november 6.
(Anglia)
(Az Úr így szólt hozzám, mielőtt a Strangeways börtönbe indultam, hogy felolvassam a raboknak szóló üzenetet.)
Gyermekem, Tőlem való az erő, amit kapni fogsz. Mutasd meg, gyermekem, hogy mit mond az Úr a világnak! Mutasd meg nekik, milyen könnyes a Szemem! Imádkozzon népem azokért, akik nem hívják segítségül Nevemet, és meggyógyítom őket. Valóra fog válni, ami lehetetlennek tűnt. Kertté lesz a pusztaság, és oltárrá a Nekem, a ti Isteneteknek szentelt kőhalom. Mondd meg gyermekeimnek, hogy imádkoz-zanak! A szívükkel imádkozzanak, és meghallgatom őket.
Hívom azokat, akiket összetör a fájdalom, hogy ajánlják fel Nekem fájdalmaikat és pihenjenek meg Szívemben. Segítek nekik keresztjüket hordozni.
Vassula, érezd Jelenlétemet! Lelked szemével szemlélj Engem! Beszélj Velem, és engedd meg, hogy igénybe vegyelek, hogy megdicsőíts.
