1988. február 2.

Béke legyen veled, virágom! Én vagyok az, Jézus, a te Megváltód. A Szeretet nyomorúságban talált meg téged a nyomorultak között. Kedves! Én az Úr helyeztem rád Isteni Kezemet, és széppé tettelek, hogy Rám tekints és dicsőíts!1

Jézus, gyűlölöm magam nyomorultságom miatt.

Mit mondasz Vassula!!2 Talán elfelejted, hogy egyesültem veled? Fontold meg, mit mondasz! Emlékezz, „mi ketten”!

Ó Jézus, Nagy a Te türelmed…

Szeretlek, jöjj, figyelj Édesanyámra.

3Mennyire szeretlek Vassula! To Spiti Mou se zitai, i portes ine orthanikhtes yia sena pethi Mou4 to moritero meta ti thefteri praxi.5


1 Egy Jézust ábrázoló képre tekintettem.
2 Megütközött Jézus azon, amit mondtam!
3 Szűz Mária.
4 Egy kérdést tettem fel Szent Édesanyánknak.
5 Házamnak szüksége van rád, kapui nyitva állnak számodra, gyermekem. – görögül.