Vassula, jöjj, rávilágítok arra, mennyire alaptalanul félsz attól, hogy elhagyhatlak. A belelátásra tanítalak. Ne tekintsd ezt részemről úgy, mintha elhagytalak volna. Írd!

Kegyelmemet adom neked, hogy magasabb szintű elmélkedésre juss, ugyanakkor megtisztítom lelked, e magasabb képesség számára. Biztosítalak kedvesem, hogy mindig veled vagyok, sohasem vagyok messze tőled. Irántam való szeretetre indítalak és megerősítelek téged. Ennek eredménye mélyebb odaadás és irántam való teljesebb szeretet lesz.

Vassula, arra vágyom, hogy eljuss az elmélkedés e magasabb fokára. Növekedned kell! Kedves, űzd el elmédből a kétkedés minden árnyékát, azokat az árnyékokat, amelyek félelmet keltenek benned. Azt akarom, hogy haladj! Azt akarom, hogy lelked elérje a tökéletességet és a tisztaságot. E magasabb és tisztultabb fény felé akarom vezetni lelkedet. Miután lelked így megtisztult, olyan erényeket tud majd felajánlani Nekem, melyeket tökéletesség és tisztaság hat át.

Az elmélkedésből el fogsz jutni a szemlélődés magasabb fokára. A szárazság és elhagyatottság, amely azt érezteti veled, hogy „mindennek vége,” azért van, mert megvontam tőled Fényem egy részét. Mégse félj! Örülj, hogy érzed a különbséget. Azzal, hogy Fényem egy részét megvonom tőled, felfokozom benned a vágyat, hogy keress Engem, és így tisztultabb fényt áraszthatok elmédbe. Fény nélkül sose hagylak, mindig lesz számodra annyi, hogy lásd és követhesd. Ez ment meg az elbotlástól.

Én adtam neked ezt az erőt, hogy továbbra is keress Engem forróbban, mint valaha! Keresd Bennem vágyaimat, Vassula. Soha többé nem hagylak el, mert Mennyei Atyád vagyok, aki növelni akar, és virágba akar borítani téged. Ezek az Én Útjaim. Ne félj, de légy éber! Sose aludj el, mindig keress! Tőlem fogsz tanulni, mert Tanítód vagyok. Szeress Engem Vassula, mosolyogj Rám, amikor látsz, és fogd meg a Kezem, amikor feléd nyújtom! Fogadd Békémet, és bízzál Bennem! Jöjj, szeretlek.