És nem eshet el a város, ha Isten lakik benne.⁵ Ma, a válságnak ebben az órájában, amikor az ördög kiontja megvetését a nemes szülöttre és összegyűjti ellened egész gonosz seregét, Én választottaimat hívom össze, minthogy továbbra is szándékomban áll kiterjeszteni és felvirágoztatni Egyházamat, hogy benne sok gyermekemet vigyem dicsőségre. Helyesnek láttam tehát, hogy szenvedéseken essem át és azok példaképévé váljak, akik a jövőben majd Engem követnek, csonttá válnak az Én Csontomból, hús az Én Húsomból és kitartóan vezekelnek testvéreikért.

Soha nem hagytam fel azzal, hogy prófétákat jelöljek ki és Megmentő Tervem szerint az Igazság útjára állítsam őket. Segítek nekik, hogy megfeleljenek nemes fogadalmuknak, ami Isteni, elragadtatott találkozásunk alkalmával fakadt ajkukon. Amikor Irántam érzett nagy szeretetükben és nemes meggyőződésükben elhatározták, hogy elkötelezik magukat Megmentő Tervem mellett, Én előléptem és Királyi Jogarommal rájuk égettem ugyanazokat a jeleket, amelyekkel Magam is meg lettem jelölve, hogy hasonlítsanak Rám és a saját képmásaimmá tegyem őket.

Akik valóban elfogadnak, azok nem szégyellnek Engem és nem szégyellik azokat a mennyei jeleket sem, amelyek felfedik, hogy nem tartoznak többé a világhoz. Fel lehet ismerni őket buzgóságukról, amit Házam iránt éreznek, az Én Házam iránt, amely felruházza őket. Fel lehet ismerni őket arról a buzgóságról, ami elemészti őket. Felismerhetitek őket, amikor látjátok, hogy az Én Érdekemben eltűrik a rágalmat, a köpéseket és az üldözést. Igen, Énmiattam hagyják, hogy bajba keverjék és szüntelenül fenyegessék őket. Nem rejtik el arcukat a bajok elől, békésen elviselnek minden megpróbáltatást, nem törik meg a szívük, hanem megszentelődik. Nem szegik meg hűségfogadalmukat, Velem együtt viselik a Keresztet.

Ha történetesen meglátjátok sebeiket és megkérdezitek: „Ki ejtette rajtatok ezeket a sebeket?” Ők így válaszolnak:

„Felkínáltam hátamat, hogy jóvátételt adjak érted. Ezeket a sebeket, amelyeket látsz, az én Mesterem barátainak házában ejtették rajtam nagy kegyetlenséggel… mégpedig azért, mert megmondtam nekik az igazságot, azt hogy ők ellenségnek tartottak engem és úgy is bántak velem. Úgy akarják elkerülni a Megváltónk Keresztjének vállalásával járó üldözést, hogy nem tartják be a Szeretet Törvényét. Mindez azonban lényegtelen, nem törődöm sebeimmel, számomra egyedül az a fontos, hogy tudjak a Keresztről, megváltásunk Eszközéről, hogy tudjak Megváltónk Keresztjéről, amely által meg van feszítve a világ számomra, én pedig a világ számára.⁶ A Szentírás mondja, hogy inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek,⁷ és én engedelmes voltam, követtem a mennyei tanítást, amit kaptam.”

„– Mit mondtál, amikor győztesként támadtak rád azok, akik sebeket ejtettek rajtad, és azt állítják, hogy Mestered barátai?”

„– Nem kérdeztem, miért történik mindez velem, mert megesküdtem Istenünknek és Megváltónknak, amit meg is pecsételtem saját véremmel, hogy az Ő rabszolgája leszek.”

„– És mit szól a te Isteni Mestered mindehhez?”

„– Ő, aki minden lényt betölt anélkül, hogy azok képesek lennének Őt határaik közé szorítani, most Háza népét gyászolja. Házát sokan rombolták pásztorai közül. Lázadásukban lábbal tiporták Szabályait, pusztasággá tették dús legelőit és feldúlták egész szőlőskertjét is. A nyáj csupán kopár földet talált, amelyen nem maradt legelnivaló, kiéhezve elpusztult,⁸ és vele pusztultak a pásztorok is… Bár mindez most történik, úgy látszik, hogy közülük senki sem veszi szívére. Emberi szabályoknak engedve elhagyták Őt.”

„– Hogyan lehetséges, hogy ennyi mindenről tudsz, és miként látod meg ezeket a dolgokat?”

„– Csak a Kereszt Világosságán keresztül láthatja meg az ember mindazt, ami a szemnek láthatatlan. Csak Megváltásunk és Megmenekülésünk Eszközének Szemével szemlélve foghatja fel annak értelmét. Amikor azonban rákerül a sor, hogy valóban tudomást szerezzen azokról a dolgokról, azokat csak a Krisztussal létrejött bensőséges isteni egyesülés által Krisztus Szájából tudhatja meg, ha már egy Ővele, és csak akkor, ha beleegyezik abba, hogy »Krisztus Rabszolgájaként« meg legyen jelölve. Igen, ha elfogadja az isteni rabszolgaságot. Annak az embernek a szíve akkor nemcsak Jézus Isteni Szívébe lesz beoltva, hanem Keresztjébe is, mindazzal a szenvedéssel együtt, amit az felkínál. Ez lehet bánat, de öröm is. Meg vagyok győződve arról, hogy Krisztushoz és a Szent Kereszthez tartozom, mert ezt Ő mondta. A mi Isteni Mesterünk, aki Vőlegényünk is, beültet minket a Szívébe, és amikor meggyökerezünk és kivirágzunk a Szívében, bőséges és jó gyümölcsöt termünk. Országa örökösei és a részesedés által istenek, az Ő fogadott gyermekei leszünk.

Isten nem rejti el előlem a Tudást, hanem világos szavakkal szól hozzám szemtől szembe, és Hangja muzsikát jelent fülemnek. Fenséges hatalommal közli gondolatait, megvilágosítja értelmemet, hogy felfogjam a példabeszédek rejtett értelmét. Mosolyában és örömében felfedi a Szentírás misztikus mondásainak jelentését, ami el volt rejtve előlünk.

Igen, megvan az alkalmas ideje mindannak, amit Ő tesz. Uram és Istenem isteni csókokkal pecsételt meg Engem. Megpecsételte lelkemet Háromságos Szentsége jelével, hogy mindjobban bevigyen Istenségük teljességébe.”

Én vagyok a Kapu, amelyen át az erényes emberek belépnek. Mindaddig képtelenek lesznek édes illatomat belélegezni és új életre kelni, amíg meg nem bánják és jóvá nem teszik bűneiket. Tőled pedig azt kérem, hogy légy olyan, mint a liliom! Árassz tisztaságot, árassz mirhát Egyházamra, tedd illatossá azt a Házat, amelyet Keresztáldozatommal, Saját Vérem árán szereztem meg. Maradj Közelemben, hogy mindenütt kiáraszthasd illatodat! Keresztemet viseld engedelmesen és szeretettel ragaszkodj Hozzá!

Fogadd az Én Békémet! IC.